A déli összekötő szárny helyreállítása miatt átmenetileg zárva tartó, a Budavári Palota újkori történetét bemutató megújult kiállítás 2021. augusztus 20-tól új tárgyakkal, s a hozzájuk fűződő történetekkel várja látogatóit.
Időutazás a díszlépcsőházban
A múzeum főlépcsőházának szintjein, egy „függőleges időtengely” mentén szerveződik a kiállítás. A BTM Vármúzeum pinceszintjén található a középkori királyi palota történetét, feltárt töredékeit és helyreállított tereit bemutató kiállításrész.
A most újranyíló, újkori történettel foglalkozó kiállításrész a földszinten indul, ahol 1686-tól – Buda törököktől való visszafoglalásától – az 1860-as évekig kíséri nyomon az épület kiépítését.
Az I. emeleten a 19–20. század fordulóján, a historizmus idején jelentősen kibővített palotát ismerhetjük meg napjainkig.
A palota egykori terei dekorációjának és berendezésének megőrzött emlékei, látképek, fényképek, szobrok, építészeti tervek és rekonstrukciós részletek idézik fel az épület változatos történetét. 3D-s animáció mutatja be a palota építési fázisait; érintőképernyők és digitális képkeretek várják a látogatókat.
Előzmények – középkori palotatörténet egy percben
Állandó királyi székhelyet az Anjou uralkodók alakítottak ki a 14. században Visegrádon, illetve I. Nagy Lajos (1342 – 1382) Budán is palotaépítkezésbe kezdett a Várhegy déli részén. Az első palotamagból megmaradt, ún. István-torony ma is látható a BTM Vármúzeum területén. Az 1387-től uralkodó Luxemburgi Zsigmond volt az, aki véglegesítette a székhely Budára kerülését, s Európa legszebb királyi palotáihoz hasonlatos, reprezentatív uralkodói rezidenciává építtette ki. Legfényesebb korszakát Mátyás (1458 – 1490) és II. Ulászló (1490 – 1516) regnálása alatt élte a palota, s benne a királyi udvar. 1541-ben Budát a törökök vették birtokba, s tették új tartományi központjukká. Ebben a korszakban az épületek pusztulásnak indultak, majd az ostromok során jelentős mértékben károsodtak.
A töröktől való visszafoglalás során romossá vált palotaépületeket a barokk korban elbontották, s a déli részen, a várfalakon belüli területeket feltöltötték.
A régészeti kutatások számára szerencsés módon e feltöltés volt az, ami megóvta, s hozzáférhetővé tette később a mai E épület, a BTM Vármúzeum egyes részeit, pl. a kápolnát, a gótikus termet vagy az Albrecht-pincét.
Mária Teréziától a Kádár-korig – az újkori palota története
Mária Terézia (1740 – 1780) nem kívánta királyi rezidenciaként használni a palotát, de engedélyezte 1748-ban az országos közadakozást a barokk épületmag kibővítésére. Ő építtette a Raguzából visszahozatott Szent Jobb, nemzeti ereklyénk számára a palotabéli kápolnát. 1769-ben az angolkisasszonyokat költöztette ide Sankt Pöltenből, majd 1777-ben a nagyszombati egyetemet. Az egyetem ünnepélyes megnyitására a már általa építtetett dísz-vagy trónteremben került sor.
A cikk ITT olvasható tovább.
Borítókép: Keppel Ákos/BMT
