Csikósok sorakoztak ostoraikkal az úton Hajdúszoboszlón

2020. december 31-én sem maradt el a csergetés a fürdővárosban; ezúttal szerényebb volt a hangoskodás.

null

Ez érthető is a kialakult járványhelyzet miatt, ám a Hajdúszoboszlói Csikósok Egyesülete és a Hajdúszoboszlói Lovassport és Hagyományőrző Sportegyesület tagjai úgy döntöttek, nehogy megszakadjon már a több évszázados hagyomány, ami kibírt háborút, diktatúrát.

Mielőtt a mába jönnénk, tekintsünk egy kicsit a távoli múltba. Ennek megidézésében Mester József, Fazekas Lajos, Csontos János és Kovács Máté egyesületi tagok voltak a segítségünkre.

– 1559-ben vagyunk, amikor a törökök sanyargatták ezt a vidéket, és az akkori Szoboszló férfi lakossága a rendelkezésükre álló valamennyi fegyverrel a lakóhelyüktől távolabb hadakozott a ellenük. A városban csak a gyerekek és a nők voltak. Időnként török járőrök ellenőrizték Szoboszlót, és így volt ez december 31-én is. A város akkori lakosságának egy része az erődfal által védett területre húzódott vissza, és kolompokkal, karikásostorokkal, kereplőkkel „fegyverkeztek fel” a járőröző törökök ellen. Ahogy az ellenség a várfalhoz közeledett, éktelen zajt csaptak, jelezvén, ők bizony sokan vannak és elszántak. Az eredmény nem maradt el természetesen, hiszen a járőrök megijedtek és elmenekültek Szoboszlóról.

Erre a hadi sikerre emlékezünk minden év december 31-én este.

Fotó: Kovács Péter/haon.hu

Mégpedig mostanság úgy – és innen már e sorok írója személyes élményei alapján –, hogy az sokakat vonzó idegenforgalmi látványosság is egyben. A város főutcájának egy részét a forgalom elől lezárták, és a csikós ruhába öltözött csergetők lóháton, illetve sétálva tették meg a néhány száz méter távot, miközben ütemesen csergettek karikásostorjaikkal. A közönség tapssal jutalmazta a fürdővárosbelieknek és a környék csikósainak mintegy órán át tartó közös produkcióját.

Az idén azonban a vírusveszélyhez igazodva, betartva a távolságtartás és a gyülekezési szabályt, csak igen szerény keretek között szólaltak meg a karikásostorok.

A művelődési központ előtt gyűltek össze a hagyományőrzők, a kevés arra járó természetesen felfigyelt a nem az utcára való gúnyában, vállukra ostort akasztott férfiakra, és bámészkodni meg-megálltak néhányan. A járműforgalmaz nem zavarták, hiszen alig volt egy-egy jármű az utcán, azok is a csergetők mögött haladtak el. A hagyomány tehát nem szakadt meg ebben az évben sem.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Saját alkotások díszítik ki az ajkai intézet falát

A Molnár Gábor Műhely Alapítvány által működtetett, fogyatékkal élőket gondozó intézet épületét egy hatalmas mozaik ékesíti. A különleges alkotásról Lovas Irén intézményvezető nyilatkozott.

Tovább...

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.