Hírességek sétánya készül Békéscsaba belvárosában

A Szente Béla vezette városi kulturális, köznevelési és érdekegyeztetési bizottság tavaly nyáron döntött arról, kik kerülhetnek a Hírességek sétánya tábláira. Tizennégy névről határoztak: Dedinszky Gyula, Gyóni Géza, Jankay Tibor, Lipták Pál, Mohácsy Mátyás, Mokos József, Mokry Sámuel, Perlrott Csaba Vilmos, Rell Lajos, Réthy Béla, Stark Adolf, Sztraka Ernő, Tevan Andor és Zsilinszky Mihály.

Stark Adolf mellett további három név került a kövekre, de a lista hamarosan tovább bővül.
Fotó: beol.hu / Imre György

A területen jelenleg négy név olvasható: Sztraka Ernő építészé, Stark Adolf szőlőnemesítőé, Perlrott Csaba Vilmos festőművészé, valamint Tevan Andor nyomdászé, de ahogy haladnak a munkálatok a Munkácsy-negyed kapcsán, hamarosan bővül a sor.

A város honlapján fellelhető cikkek, valamint a megyei könyvtár által kezelt BékésWiki enciklopédia alapján vette hírportálunk sorra – a teljesség igénye nélkül –, hogy mit is lehet tudni a hírességekről.

A tervei alapján készült a Fiume hotel

Sztraka Ernő 1830-ban született Békéscsabán. 1861-től a település mérnöke volt, nemcsak tervezte, hanem ellenőrizte is az építési munkálatokat, több mint három évtizeden át dolgozott e tisztségben. 1868-ban a vezetésével kezdték megszervezni a közvilágítást, valamint ekkor rakták le az első téglajárdát a Vasút utcában, a mai Andrássy úton. Az ő tervei alapján épült fel a Fiume hotel, a városháza, a mai Ibsen Ház épülete és a jaminai evangélikus templom, de szerepe volt a színház és a kórház építésében is többek között.

Huszonhét évesen mutatkozott be Párizsban

Perlrott Csaba Vilmos 1880-ban látta meg a napvilágot Békéscsabán. Festő és grafikus, a magyar piktúra jelentős mestere. A nagybányai művésztelepről indult Párizsba. Első jelentős sikerének tekinthető a párizsi Salon d’Aitomne 1907-es tárlata, amelyen az akkor 27 éves festő a Fauve-ok termében szerepelve hét festményét mutatta be. A realista festészettől indulva előbb a viszonylag kevés szín használatára korlátozott, a formákat síkokra bontó, kubisztikus jellegű festészetet művelte, majd – igen későn – a posztimpresszionizmushoz kapcsolódó munkákat, valamint litográfiákat készített.

Művész és pedagógus volt egy személyben

Mokos József 1892-ben született Békéscsabán, a nagyváradi tanítóképzőben szerzett oklevelet, majd a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után itthon telepedett le. Elválaszthatatlannak találta a művészeti és pedagógusi hivatást, mintegy 25 éven át tanított különböző iskolákban. Ezzel egy időben a mai múzeumban működő Auróra Kör egyik vezető egyéniségeként fontos szerepet töltött be a város kulturális életében. Tanítványai közül többen szintén neves művészekké váltak. Mokos József éveken át a múzeum műtárosa is volt, számos kiállítást rendezett, ő hívta életre a Munkácsy emlékszobát. Szabadidejében szívesen zongorázott, sakkozott, igazi lokálpatrióta volt.

Sokat tett a múzeumért, az oktatásért

Rell Lajos 1874-ben született Nógrád megyében, Zomboron. Kiemelkedő szerepet töltött be Békéscsaba közéletében. Nevéhez fűződik a múzeum felépítésével kapcsolatos teendők szervezése, irányítása, az első kiállítások rendezése, a múzeum igazgatása. 1898-ban lett az evangélikus gimnázium tanára, majd 1916-tól igazgatóként vezette az intézményt. Számos könyvet, tanulmányt jegyzett, helyi újságokba, folyóiratokba is rendszeresen írt. Igazgatósága alatt a legismertebb szakembereket alkalmazta, hozzájárult a békéscsabai színvonalas oktatás megteremtéséhez.

Megkerülhetetlen az életműve

Dedinszky Gyula 1905-ben született a ma szerbiai Dunagáloson. Az evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató szakmai munkássága révén rengeteg információ látott napvilágot Békéscsabáról, számos tanulmányt jegyzett, és életműve megkerülhetetlen a város helytörténetét, néprajzát kutatók számára. 1928-ban szentelték lelkésszé, 1942-ben hívták meg a békéscsabai gyülekezetbe, ahová felkészülten érkezett és ahol nagy odaadással dolgozott.

Olyan szokásokat is vizsgált, mint a disznótor és a csabai kolbász, és például elkészítette a csabai tájszótárat, amiben a helyi szlovák tájnyelv szókincse található.

Ő nemesítette a csabagyöngye szőlőt

Stark Adolf 1834-ben született a felvidéki Bártfán, és 1859-ben került Békéscsabára, ahol üzletet nyitott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet létesített, és a szőlőfajta-gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Befektetés miatt kezdett foglalkozni szőlészettel és borászattal, a szőlőivel és terményeivel számos kiállításon volt jelen, az 1873-as bécsi világkiállításon aranyérmet szerzett.

Legjelentősebb tevékenységét a nemesítés területén fejtette ki, számos fajta köthető a nevéhez, ezek közül a legismertebb a legkorábbi érésű csabagyöngye.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy komoly bosszúságot okoznak a hódok Heves megyében. Amilyen kedves állatokként emlegetik a hódokat a rajzfilmekben, legalább annyi bosszúságot okoznak rágcsálásukkal.