Hová tűnhetett Győr királyi kiváltságlevele?

Egy dokumentum, mely a középkori Magyarország egyik kiváltságos városává tette Győrt, de a holléte a mai napig kérdéses

null

A gyakori tévhittel ellentétben V. István híres levele Győrnek nem szabadságlevél volt, hiszen ez a titulus abban a korban még nem is létezett. Az 1271-ben kiadott dokumentum pontos megnevezése „királyi kiváltságlevél”.

– A város – és polgárai – ennek köszönhetően Székesfehérvárral azonos jogokat kapott, többek közt a hétköznap tartott vásár jövedelméből részesült, kikerült a főispánok hatásköre alól, a városbírót maga választhatta, a város földesura pedig maga a király volt

– magyarázta el Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója.

Győr török kori látképe Hoefnagel mester 1594-es metszetén, amit Angellini 1566-os vázlatai alapján metszett rézbe
Fotó: Wikipedia Commons

– V. István apja halála után vette át a trónt, miután nővére a kincstárból megrakodva hívei­vel együtt Csehországba távozott és ott elnyerték II. Ottokár cseh király támogatását. Az uralkodó hadat üzent V. Istvánnak, a háborúból pedig

Győr vára hősiesen kivette a részét, a katonák még a győri védműveket is megrongálták, hogy ne lehessen elfoglalni a várat.

A győztes V. Istvánra remek hadvezérként és nagylelkű uralkodóként emlékeznek, aki a város hősies kitartását királyi kiváltságlevéllel hálálta meg. Uralkodása alatt még Szatmár és Kolozsvár részesült hasonló kegyben.

V. Béla társuralkodóvá koronázza fiát. Jelképes jelenet a Képes-krónikából
Fotó: KISALFOLD.HU

A különleges jogokat biztosító dokumentumot 150 évig minden uralkodó megújította, és csak Luxemburgi Zsigmond „fokozta le” a várost. Ugyanis az Anjou-ház kihalása nyomán támadt hatalmi harcban a győri püspök Kis Károlyt támogatva szembehelyezkedett a későbbi uralkodóval, aki ezt nem tudta megbocsátani. Így ettől kezdve Győr kiváltságos mezővárosként, más néven oppidumként volt jegyezve.

V. István pecsétjének előlapja
Fotó: KISALFOLD.HU

Sajnos az V. István által hitelesített eredeti dokumentumnak az idők folyamán nyoma veszett. Dr. Lengyel Alfréd, aki a város díszpolgára, az 1930-as években, mint a Győr Városi Levéltár allevéltárnoka, megpróbálta felkutatni a levelet. Az ilyen feljegyzéseket a Magyar Országos Levéltár őrizte és többségében csak az 1500-as éveket követő dokumentumok találhatók meg a városi levéltárakban.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.