Újabb turisztikai fejlesztések Bácsalmáson

Bácsalmás 11 további településsel összefogva 2018-ban kapta meg a Felső-Bácska–Homokhát Natúrpark névhasználati jogot, megalapítva ezzel Magyarország 11. natúrparkját. A natúrparki összefogás célja a térség értékeinek megőrzése és bemutatása. A natúrparki térségen halad keresztül a Vasfüggöny kerékpáros túraút (Iron CurtainTrail), ami EuroVelo 13 néven az európai kerékpárút-hálózat része. A Barents-tengertől egészen a Fekete-tengerig tart, húsz országot érintve, 10 400 kilométer hosszával ez az európai hálózat leghosszabb útvonala.

A turisztikai iroda munkatársai örömmel adnak tájékoztatást
Fotó: Juhász Jenő/baon.hu

Bács-Kiskun megyébe az útvonal nyugat felől Nagybaracskánál lép be és jellemzően kis forgalmú utakon halad Bácsalmás érintésével Tompa felé. A Bácsalmási Kulturális Központ előtt kihelyezett információs táblán helyi érdekességeket ajánlanak az érdeklődők figyelmébe. Így többek között a Hősök terén található egykori Csauscher-palotát, Siskovics-kúriát és a római katolikus templomot. Az építészeti örökségek mellett a helyiek nagyon büszkék a Bácsalmási Kékfestő Műhelyre, a Sós-tóra és a gyapjas gyűszűvirág bácsalmási termőhelyére. A gasztrokulturális rendezvények közül kiemelten kezelik a rendszerint augusztusban megrendezett Népek – Ízek Forgatagát és a testvérvárosok találkozóját.

A közeljövőben az önkormányzat további turisztikai fejlesztéseket szeretne megvalósítani, melyekről Némethné Légrády Kingától, a Bácsalmási Turisztikai Iroda vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. A volt Gyűjtemények Háza, a Siskovics-kúria műemléki védelem alatt álló épülete és udvara teljes körű felújítás eredményeként látogatóközpont lesz, Bácsalmás 19. századi felvirágzását bemutató kiállítással és turisztikai információs központtal.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

György László: Eredményesen zárul a gazdaságvédelmi akcióterv

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért felelős államtitkára értékelte a gazdaságvédelmi akciótervet, melynek lezáráshoz érkeztünk. A gazdaság a járvány előtti három évben az utolsó harminc év legjobb állapotát mutatta, így könnyebben is vészelhette át a válságot. A kormány célja kezdettől az volt, hogy amennyi munkahelyet elvisz a járványt, annyit kell helyette teremteni, így a tömeges munkanélküliséget sikerül elkerülni. Ennek egyik eszköze a bértámogatás volt annak érdekében, hogy megmaradjanak a munkahelyek, ne pedig segélyt kelljen fizetni. Ennek során a kormány fizette a bérek egy részét a vállalkozások helyett, így nem kellett elbocsátani az alkalmazottakat. Az is cél volt, hogy a kis cégektől ne vigyék el a nagyok a magasan képzett munkavállalókat, hisz ez nehezítené a gazdaság újraindítását.

A cikk ITT olvashatóm tovább.