Busafélék miatt búsul a balatoni limnológus

Az idegenhonos fajok kiszorítják az őshonos állatokat és eltüntetik egy-egy terület egyediségét.

null

Kiszorítják az őshonos állatokat és eltüntetik egy-egy terület egyediségét a Balatonban élő idegenhonos fajok – olvasható a Somogy megyei hírportál, a sonline.hu cikkében.

 

Erről Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi online szemléletformáló rendezvényén. A szakember elmondta, a Balaton vízgyűjtő-területén a 68 halfajból 29 idegenhonos, a Balatonban a 24 faj egynegyede idegenhonos.

 

Takács Péter kiemelte, nyílt vízben a busafélék, a part mentén a folyami géb és a naphal a leggyakoribb idegen faj, és az amur is sok gondot tud okozni azzal, hogy elpusztítja a vízinövényeket.

 

– Érdekes módon bizonyos fajok, mint a kínai razbóra, a vízgyűjtőn gyakran előfordulnak, a Balatonban azonban kevésbé – mondta a limnológiai kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

 

– Az idegenhonos fajokkal az a baj, hogy teljesen átalakítják a Balaton élővilágát és tönkretehetik a turizmust – hangsúlyozta Takács Péter. – Az amur azt csinálja, hogy ráfekszik a nádra, behajtja a vízbe és leeszi a levelét. Ez azért sem jó, mert a magasabb rendű növényzetet kiirtja a part mentén, ráadásul az ürülékével nagy mennyiségű szerves anyag kerül vissza a vízbe, amivel elindítja a vízvirágzást, vagyis tönkreteheti a vízminőséget. Ebből az következik, hogy fürdésre aligha lenne alkalmas a tó és jelentős gazdasági károk keletkeznének a turizmusban – mondta Takács Péter.

 

Nemcsak a halak, hanem más idegenhonos fajok, például a rákok, kagylók is kiszorítják az őshonosakat a Balatonból. A partmentén az élővilág kilencven százaléka már idegenhonos.

 

Idegenhonos hal

A Sió-zsilip környékén már feltűnt a feketeszájú géb. A idegenhonos halból egyelőre keveset fogtak be, a Dunán azonban jelentősen előfordul. Takács Péter kiemelte, ha Balatonban is megnő a számuk, akkor ellehetetleníthetik a horgászatot. A feketeszájú géb nem nő nagyra, ennek ellenére jó étvágyú, a többi halat pedig elzavarja a kövektől. A géb úgy kerülhetett a Balatonba, hogy a pecások csaliként használták, s a megmaradt halakat beleöntötték a vízbe.

 

Borítókép: A kép illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

 

Az eredeti cikk IDE KATTINTVA érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.