A kopogtatódíszek és a kilincsek, rozetták az „U” alakú belső udvart övező keleti- és nyugati szárnyak középtengelyében lévő egykori (ma újra megnyitott) átjárók belső udvarra nyíló kapuin helyezkedtek el. A nyugati szárnynál fotók bizonyítják, hogy az egykori átjáró külső ajtaját a kastély átépítése során elfalazták, ablakot kapott, így belső helyiség került kialakításra.
– A tárgyak az első világháború alatt, a hadikórház időszakában készült fotók alapján azonosíthatók
– tájékoztatott Huiber Edit, történész. – A gyűjteményben található kopogtatók mechanikai kialakításuk miatt akár használhatók is lehetnének, de ezeknek a tárgyaknak az alsó kopogtató része is rögzítésre került. Az ajtódísz és a kilincsek a rozettával rézöntvényből készültek, szerelékeik vasból. Az ajtódísz „vasalása” (rögzített része) egy nagyon szép kialakítású nyitott szájú sörényes, hímoroszlán fejét formázza, mely az „áttört” részen a fogai között szalagtekercset tart.
A szalagtekercs kiöblösödő részén Faun fej található (A faunok a római mitológiában kecskelábú, félig ember alakú lények). A kilincsek a reneszánsz jellegű rombikus „tőből” indulva sörényes oroszlánfejet formáznak. Az egyiken (a kevésbé használt kapuszárnyon lévő darabon) patina, a másikon a használat révén az alapfém színe látható. A kopás alapján vélhetően a nyugati szárny kapujáé. A tárgyak külön érdekessége, hogy a kevésbé látható részeket is gondosan formázta meg az alkotó. A múzeum ajándékozás útján jelenleg három kopogtatóval, két kilinccsel és a hozzájuk tartozó rozettákkal rendelkezik – mesélte a történész.
Borítókép: kilincsek, kopogtatók (Fotó: Haraszti Gábor/veol.hu)
