A felállás változatlan: az ásatást Pátkai Ádám Sándor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze vezeti, helyettese Győrffy-Villám Zsombor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze, míg a feltárás projektvezetője Kandikó Csanád, akit az idei ásatás megnyitóján kérdeztünk Nagyvázsonyban – írja a Veszprém vármegyei hírportál, a veol.hu.
– Tavaly augusztus 23-án indult a Kinizsi-sírkutatás. Az idei kutatásnak is ugyanaz a célja, mint eddig volt: szeretnénk megtalálni Kinizsinek és utódjának, Horváth Márknak a maradványait, valamint szeretnénk megismerni Nagyvázsony helytörténetét közelebbről, utóbbi már sikerült is – tudtuk meg Kandikó Csanádtól. – Nagyon valószínű, hogy Nagyvázsony Árpád-kori eredetű, tehát idősebb a falu, mint azt sok tudós eddig gondolta volna – tette hozzá a szakember.
Megtudtuk, az ásatás több helyen folyik. Van egy kétrészes kutatóárok, aminek az a célja, hogy a falu temetőjét és a középkori Nagyvázsonyt elhatárolja egymástól. Az itt lévő maradványok, az esetlegesen megtalált régészeti objektumok és tárgyak, cseréptöredékek alapján nagyjából datálni tudják Nagyvázsony életkorát, ami nagyon hasznos információ lehet. Az ásatást ebben az évben is önkéntesek segítik, akiket a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület, Kandikó Rita elnök bocsátott a szakemberek "rendelkezésére". Ők 15 országból érkeztek, és két turnusban 29-en segítenek. Elhangzott: kiváló munkát végeznek.
Kandikó Csanád egy tudományos nóvumról is beszámolt a veol.hu-nak: eszerint minden jel arra mutat, hogy a törökverő Kinizsi Pálnak a mai napig vannak hozzátartozói. Egészen pontosan úgy tűnik, hogy a Kinizsi-vér, ha oldalágon is, a húga közvetítésével, de a mai napig fennmaradt.
– Amit biztosan tudunk, hogy Kinizsi húgának az unokája volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, illetve Kinizsi húgának több leszármazottja is van, akik közül az egyik ág a mai napig él. Ők egy magyar főnemesi család, akiknek Nyugat-Magyarországon és Ausztriában vannak mai napig birtokaik – árulta el.
