A farsang az év egyik legvidámabb időszaka, amikor a tél komorságát zajos mulatságok, jelmezes felvonulások és finom ételek törik meg. A vízkereszttől húshagyó keddig tartó időszak évszázadok óta része a magyar hagyománynak, és ma is sok településen elevenednek meg a régi szertartások. Szegvári Ildikót, a Forgórózsa Népművészeti Központ vezetőjét kérdezte a farsangi népszokásokról a Kemma.hu.
Fotó: Szűr Annamária / Forrás: Kemma.hu
Farsangi népszokások – vízkereszttől húshagyó keddig
A farsangi időszak a bőség, a párválasztás és a tél búcsúztatásának ideje volt, ami egyfajta felkészülést is jelentett a nagyböjtre.
–A böjt nagyon szigorú, negyven vagy akár több napot is jelentett, és az előtti időszakot hívjuk farsangnak. Január 6-án kezdődik, és egészen húshagyó keddig tart. Idén korán lesz, február 17-én. Aki farsangolni szeretne, annak eddig a dátumig a népszokás szerint be kell fejeznie – mondta az intézményvezető.
A szakértő azt is hozzátette: a farsangi ételek lehetőleg zsíros, húsos étkek voltak, ezek közül az egyik legismertebb a farsangi malacpecsenye. A ma ismert farsangi fánk már újabb szokás. A hagyományok szerint régen egyszerű süteményeket fogyasztottak, a kelt tésztás ételek nem voltak jellemzőek.
Téltemetés és bábégetés
A farsangi időszak a böjti készülődésen túl más jelentéssel is bír. Az év ezen időszakában a néphagyomány szerint a telet is igyekeztek elűzni, eltemetni.
–A néphagyományban számos módon igyekeztek a telet, a rossz időt elűzni. Voltak helyek, ahol bőgőtemetést tartottak, máshol kiszebábot égettek. Ezért is vannak a farsangi maskarák, a beöltözések, a különböző zsánerfigurák, a bádogoson keresztül különböző munkák megjelenítői, a medvetáncoltatás. Az alakoskodás arról szólt, hogy elűzzük a telet – emelte ki a Forgórózsa vezetője.
Komárom-Esztergom vármegyében is élnek a hagyományok
Az ország számos pontján különböző szokások alakultak ki, amelyek aztán valamilyen formában mindenhol megjelentek. Vármegyénk is bővelkedik ide köthető farsangi néphagyományokkal.
–Nálunk a bőgőtemetésről tudunk. Mocsán is volt vénlánycsúfoló szokás, a bőgőtemetést Tarjánból ismerjük. Esztergom környékén több helyen volt égetés, és a helyi szlovákoknál is sok esetben volt kiszeégetés vagy tűzrakás, ahol a téltemetést jelenítették meg valamilyen módon, tehát valamilyen bábut égettek – fogalmazott a népművészeti központ vezetője.
A farsangi hagyományok a párválasztásról is szólnak: azokat a lányokat, akik húszéves korukig nem mentek férjhez, gyakran kigúnyolták. Ez az időszak a tréfálkozásról és csipkelődésről is szólt, ezért jelentek meg a népszokásokban a különböző vénlánycsúfoló és az ehhez hasonló hagyományok – tette hozzá az intézmény vezetője.
Farsangi táncház a Kenderkében
Ismét családi délutánra és táncházra várták a kedves családokat, fiatalokat, felnőtteket a Tatai Kenderke Néptánc Egyesület. Szokásukhoz híven kézműves foglalkozásokkal, ringatóval, gyermek- és felnőtt táncházzal, valamint frissen sütött, ínycsiklandó csöröge fánkkal készültek a farsangi ünneplésre. Az esemény vidám hangulatban telt, ahol kicsik és nagyok egyaránt átadhatták magukat a hagyományos népi kultúrának és a közös ünneplés örömének.
Farsangi finomság: így lesz igazán roppanós a házi csörögefánk
A csörögefánk a farsangi időszak egyik klasszikus édessége, amely roppanós állagával és egyszerű elkészítésével hódít. A hagyományos csörögefánk recept generációk óta bevált, és néhány alapanyagból is tökéletes eredményt ad. Mutatjuk, hogyan készítheted el otthon lépésről lépésre.
