Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot.
A politikus elmondta: míg Európa nyugati felén a nácizmust általánosan elítélik, addig a kommunizmusra nem kevés politikus és értelmiségi csendes elnézéssel tekint
A trágyaideológiák – bolsevizmus, kommunizmus, újabban pedig a szélsőliberalizmus – már több mint egy évszázada keserítik az emberiség életét.
1944, a vészkorszak után a szovjet fegyverek árnyékában berendezkedő kommunista diktatúra a legkevésbé sem akarta a magyar–zsidó traumahalmaz kérdését tisztázni.
A rendszerváltás évében, 1989. július 6-án meghalt Kádár János. Ugyanaznap a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját.
Azzal, hogy Kádár János akkor halt meg, amikor elvtársai még tartották az utolsó bástyákat, szelleme, hamis mítosza évekkel, évtizedekkel túlélhette őt.
Bálint László állambiztonsági kutató immár évtizedek óta dolgozza föl szisztematikusan Csongrád megye szocializmus kori múltját.
Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy megértsük, mitől robbant fel a csernobili atomerőmű, de az is az igazsághoz tartozik, hogy nem is olyan egyszerű ez a kérdés.
Az a fejlemény, hogy 1919. június elejére egyre több településen lázadnak föl a tanácskormány terrorja ellen, még nagyobb aktivitásra készteti a hírhedt Lenin-fiúkat.
A Népszava a magyarság egyik identitásképző hagyományát veszi célba 17-én, Hun támadás című vezércikkében: „Hun támadás döngeti minden oldaláról a Magyar Tanácsköztársaságot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ezúttal nem a felesége miatt.
Ezek a tanácsok segíthetnek.
A Liverpool egyik legjobb teljesítményét nyújtó játékosa nem volt elégedetlen.
Százharmincezer ember kényszerült menekülni.
A jászok múltja és jelene élő történelem, jövője közös jövő; egyetemes és nemzeti kulturális örökségünk ékköve, fontos és féltve őrzött darabja – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára Jászszentandráson.
A 2026-os választás sorsdöntő lesz.
A berlini vezetés kiadta a 2025-ös célszámot.
A jászok múltja és jelene élő történelem, jövője közös jövő; egyetemes és nemzeti kulturális örökségünk ékköve, fontos és féltve őrzött darabja – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára Jászszentandráson.
A 2026-os választás sorsdöntő lesz.
A berlini vezetés kiadta a 2025-ös célszámot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
