Több megemlékezés is lesz ma a fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján.

Magyar Péter megint beleszállt a vidéken dolgozókba
Dömötör Csaba szerint a Tisza Párt elnökének szavaiból süt a lenézés.
Több megemlékezés is lesz ma a fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján.
Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mond Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. Megnyitja Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Nyitó előadást tart Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az Országgyűlés ma fejezi be előző héten kezdődött hatnapos ülését. Az ülésnap délelőtt 11 órakor, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkásokra emlékezéssel kezdődik. A Ház 2012-ben döntött arról, hogy november 25-én legyen az emléknapja annak a mintegy 800 ezer magyarnak, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára vagy a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire. A képviselők ezután – az ülés második hetében megszokott gyakorlat szerint – másfél órában tehetik fel kérdéseiket, majd további hatvan percben azonnali kérdésekkel fordulhatnak a kormány tagjaihoz. A parlament előző héten hétfőtől péntekig ülésezett és egyebek mellett elfogadta a tavalyi költségvetés zárszámadását, valamint az új szakképzési törvényt.
A központi megemlékezés – a kormány honlapján közzétett program szerint – délután lesz a III. kerületben a Tímár utca, Lajos utca, Goldberger Leó utca, Árpád fejedelem útja közötti parkban, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél. Köszöntőt mond Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke, beszédet mond Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
Kora este a Magyar Nemzeti Múzeum és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága a Ferencvárosi pályaudvaron a Málenkij Robot Emlékhelynél szervez megemlékezést. Köszöntőt mond Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Megemlékező beszédet mond Menczer Erzsébet.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait.
A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 esztendőre száműztek a Gulág rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.
Soha, sehol, senkinek
Szinte minden második magyar család érintett valamilyen formában a szovjet rezsim által okozott társadalmi traumában, amely anyagilag, egészségileg és lelkileg is hatással volt és mind a mai napig kihat az áldozatok, a hozzátartozók, sőt az utódok életére is. Tudjuk jól: a málenkij robot, pontosabban a „málenkájá rábótá” nem három nap vagy három hét munka volt, és nem minden esetben csak a Szovjetunió háború utáni újjáépítését szolgálta, hanem „óvintézkedési” módszer is, hogy az ellenségnek minősített személyeket eltávolítsák az útból. Az ártatlanul elhurcoltak számára – nemtől függetlenül – ez jobb esetben is három-öt évnyi embertelen körülmények közötti létet és robotot jelentett, nem beszélve azokról a megaláztatásokról, amelyeket a legtöbben sosem tudtak kiheverni. Ezen emberi sorsok és megrázóbbnál megrázóbb szenvedéstörténetek ismeretének hiányában generációk nőttek fel. De „vannak ügyek, amelyeket nem lehet letudni”.
Dömötör Csaba szerint a Tisza Párt elnökének szavaiból süt a lenézés.
A rabló közölte, hogy elvágja a torkát, az asszony viszont nem ijedt meg.
Bohár Dániel megkérdezte a Tisza Párt aláírásgyűjtőjét, miért nem állnak sorban az emberek. A párt aktivistája szerint sokan voltak, de a riporter senkit nem talált a helyszínen.
Megint áldozatpózba rakta volna magát a Tisza Párt elnöke, de ezúttal sem jött össze.
Gumilövedékes fegyverrel lövöldözött egy féltékeny férfi Budapest belvárosában
Ez volt az űrhajósok első gondolata, miután kiderült, nem tudnak visszatérni a Földre
Mindent a kucsmagombáról: hol található, hogyan szedjük, tároljuk és készítsük el?
Lebukott Magyar Péter: szervezett utaztatással szállítják az embereket a Tisza vidéki fórumaira (FOTÓ)
Penészes a virágföld? Ez az egyszerű fűszer végleg leszámol a problémával
Már Amerikában is erről írnak: pillanatokon belül összeomlana a NATO, ha ez megtörténik
Putyin kemény figyelmeztetést küldött Ukrajnának és a háborúpárti Európának
Hétfői sportműsor: NB II-es meccs, spanyol és olasz bajnokik
Tettlegességig fajult Magyar Péter hergelése
Gulácsi Péter üzent, Lőw Zsolt sorsa már az első meccsén eldőlhet
Guardiolát és Haalandot is elvesztette, sokba került a Citynek a továbbjutás
Márki-Zay Péter lökheti a szakadékba Magyar Pétert
Dömötör Csaba szerint a Tisza Párt elnökének szavaiból süt a lenézés.
A rabló közölte, hogy elvágja a torkát, az asszony viszont nem ijedt meg.
Bohár Dániel megkérdezte a Tisza Párt aláírásgyűjtőjét, miért nem állnak sorban az emberek. A párt aktivistája szerint sokan voltak, de a riporter senkit nem talált a helyszínen.
Megint áldozatpózba rakta volna magát a Tisza Párt elnöke, de ezúttal sem jött össze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.