Amennyiben a fejlesztések hazai ipari bázison valósulnak meg, az új beszállítói láncokat és exportképes tudást is teremthet. Ezeket egybegyúrva pedig nemcsak technológiát vennénk, hanem mi magunk is képesek lennénk alkatrészeket, rendszerelemeket gyártani – ahogy ez a Paks II körüli ipari háttér esetében is látható volt.
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő már korábban is többször beszélt arról, harmadik atomerőmű is szükséges Magyarországon, az előbb leírtak alapján pedig ez igencsak realitás, és a múlt pénteki washingtoni találkozón is esett szó SMR-ek megépítéséről, ami az Egyesült Államokkal kötött megállapodás része.
Ami pedig magát az atomenergiát illeti, a kontinens célja egyértelmű: az atomenergia ne csak klímabarát alternatíva, hanem a gazdasági függetlenség egyik alappillére legyen. Magyarország ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan halad, és tudatosan építi be az új generációs nukleáris technológiát energiastratégiájába. A Hunatom és a lengyel Synthos Green Energy közös megállapodása a GE–Hitachi BWRX-300 típusú reaktor előkészítéséről fontos mérföldkő, hiszen ezzel hazánk közvetlenül kapcsolódik a legfejlettebb amerikai technológiához. Emellett a hazai szakemberek nemzetközi tapasztalatcseréken vesznek részt, az engedélyezési folyamatok előkészítése pedig már megkezdődött. A kormány célja, hogy Magyarország a térség egyik első olyan országa legyen, amelyben az SMR-technológia valós termelésbe állhat – a jelenlegi tervek szerint 2030 környékén.
Az SMR-technológia előnyei jól láthatók: stabil és kiszámítható áramtermelés, hosszú távon alacsonyabb árak, valamint biztonságos és klímabarát működés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!