Tulajdonságait gombnyomásra megváltoztató anyagot fejlesztettek ki svájci tudósok. Az úgynevezett metaanyag mechanikai tulajdonságai egy mágneses mezővel átprogramozhatók, így az merevvé vagy rugalmassá tehető.
A szakértők eredményeikről a Nature című tudományos lapban számoltak be.
A metaanyagok olyan különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek nem fordulnak elő a természetben. Ezeket a tulajdonságokat az anyag geometriai szerkezete hordozza magában.
„Az érdekelt, meg lehet-e változtatni egy anyag belső konfigurációjának geometriáját az előállítása után” – mondta Tian Chen, a Lausanne-i Egyetem (EPFL) kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Fotó: Pixabay
Végül sikerült megvalósítaniuk az elképzelést a kutatóknak egy szilíciumból és egy mágneses porból álló metaanyag segítségével. A szerkezeten belül minden sejt úgy működik, mint egy elektromos kapcsoló. Egy mágneses mező segítségével bármikor ki- és bekapcsolhatók.
Ez megváltoztatja a metaanyag belső állapotát, ezzel mechanikai tulajdonságait is. A bekapcsolt állapot az anyagot merevebbé, a kikapcsolt állapot pedig rugalmasabbá teszi – mondta Chen.
A tudósok szerint az anyag alkalmazható a jövőben például egy bokaficam esetén: kezdetben merev sínre van szükség a boka rögzítéséhez, a gyógyulás későbbi szakaszában pedig rugalmasra.
Az anyag ilyen módú alkalmazása azonban még nem lehetséges, a technológia egyelőre csak két dimenzióban létezik – mondta Pedro Reis, az EPFL tudósa.
Több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a Nap aktivitását
Több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálta a Nap aktivitását egy nemzetközi kutatócsoport, így már 969-ig maradéktalanul vissza tudják követni azt.
A vizsgálaton a fák évgyűrűiben lévő radioaktív szénen alapuló méréseket végeztek – közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
A múlt lehetőleg pontos és hosszú időszakra visszatekintő ismerete nemcsak a csillagok belső dinamikájának megértését segíti, hanem annak a becslését is lehetővé teszi, hogyan fog a jövőben viselkedni a Nap – mondta Sami Solanki, az MPS kutatója.
Ahhoz, hogy a naptevékenységet egy évezredre visszamenően évekre felosztható felbontásban rekonstruálják, angliai és svájci évgyűrűarchívumok adatait használták fel.
