Az elmúlt években Kína hatalmas lendülettel tört a globális tiszta energia szektor élére, különösen a napenergiával összefüggő fejlesztések terén. A Szilícium-völgy vállalatai jelentősen le is maradtak az ázsiai versenytársak mögött, azonban úgy tűnik, az amerikai startupok most új lendületet vettek. Kiéleződhet a verseny az amerikai és a kínai cégek között a tiszta energia jövőjéért? – olvasható az Origó cikkében.
A befektetők jelentős része már pontosan tudja, hogy Kína a világgazdaság domináns szereplője a napenergiában és általában a tiszta energiaforrások piacán. A világ 10 legnagyobb napenergia-eszköz gyártójából nyolc kínai – az élbolyba csak két amerikai cég fér be, a First Solar és a SunPower. Mindezt úgy, hogy amerikai oldalról a Szilícium-völgy az elmúlt években több tízmilliárd dollárt fektetett be a tiszta energia szektorban.
Fotó: MTI/Komka Péter
A kínai napenergia meghódítja a világot
Amikor az új iparág az első körben futott fel, az amerikai befektetések elég kudarcosak voltak – írja az Oilprice.com elemzése. A PwC adatai szerint 2006 és 2011 között az amerikai kockázati tőkések 25 milliárd dolláros, tiszta energiába irányuló befektetésének nagyjából a fele füstbe ment. Nem meglepő, hogy a kockázati tőkések inkább olyan területekre kezdtek figyelni, mint az applikáció-fejlesztések, a szoftverek vagy a mesterséges intelligencia, melyek sokkal magasabb hozamokkal kecsegtettek.
Ezzel szemben Kína hatalmas sikereket ért el a napenergia-fejlesztések felpörgetésével, miközben drasztikusan csökkentette a szélenergia és az elektromos autók akkumulátorainak költségeit. Noha a tiszta energiában érdekelt, tőzsdén kereskedett alapok az elmúlt két év szárnyalása után idén negatív korrekciót produkálnak, az elemzők körében szinte teljes egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a tiszta energia felé tartó úton nincs lehetőség a visszafordulásra. Ezt erősíti meg az is, hogy egyre bővülnek a kormányzati támogatások, valamint a befektetők és a vállalatok is sorra kötelezik el magukat a „zöldülés„ mellett, ráadásul a szennyező iparágakra nehezedő társadalmi (és gazdasági) nyomás is nő.
