Az infokommunikációs rendszerek biztonságát javító projekt zárult le az SZTE-n

Az IoT (Internet of Things – A dolgok internete) rendszerek biztonságát javító, négyéves, háromszázmillió forintos költségvetésű projekt zárult le a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Forrás: MTI2022. 10. 12. 13:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az infokommunikációs technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT, amely lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök elérhetők az interneten keresztül, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni.

Az informatika területén napjaink egyik jelentős problémáját jelentik a különféle rendszerek elleni kibertámadások. 

Az SZTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint Debreceni Egyetem kutatóinak részvételével, a Nemzeti Kiválósági Program mintegy 120 millió forintos támogatásával megvalósult projekt egyik meghatározó célkitűzése az IoT rendszerek biztonságának növelése volt, amelyet alkalmazás szintű elemzéssel, valamint a forráskódban található sérülékenységek detektálásával értek el.

A projektben résztvevő szegedi kutatók – az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékének és Bolyai Intézetének munkatársai – nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket értek el a kibertámadások fő kiinduló pontja, a szoftverekben található sérülékenységek pontosabb azonosításában és az ezeket kereső vizsgálatok hatékonyságának növelésében.

Kidolgoztak egy szabadalmi oltalmi bejelentés alatt álló hibrid – statikus és dinamikus – forráskód-analízis módszert, amelyet mesterséges intelligencia alapú eljárással kombinálva hatékonyabban vizsgálhatók a szoftverek – a többi közt az IoT alkalmazások – forráskódjában rejlő biztonsági rések. 

Az eljárás előnye, hogy ezzel jelentősen csökkenthető a biztonsági hibákkal kapcsolatos téves jelzések száma. A modern titkosítási eljárásoknak matematikai szempontból is erősnek kell lenniük, ami a kis kapacitású IoT eszközökben különleges problémákat vet fel. 

A kvantumkomputeres támadásoknak is ellenálló úgynevezett poszt kvantum kriptográfiai módszerek esetén például felveti, hogy a titkosító kulcs ne legyen túl nagy, elférjen az eszköz memóriájában. Az SZTE matematikusainak és informatikusainak sikerült a titkosító kulcsok és az általuk használt függvények esetében nemzetközi szinten fontos eredményeket elérniük.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels) 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.