Az infokommunikációs rendszerek biztonságát javító projekt zárult le az SZTE-n

Az IoT (Internet of Things – A dolgok internete) rendszerek biztonságát javító, négyéves, háromszázmillió forintos költségvetésű projekt zárult le a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Forrás: MTI2022. 10. 12. 13:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az infokommunikációs technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT, amely lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök elérhetők az interneten keresztül, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni.

Az informatika területén napjaink egyik jelentős problémáját jelentik a különféle rendszerek elleni kibertámadások. 

Az SZTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint Debreceni Egyetem kutatóinak részvételével, a Nemzeti Kiválósági Program mintegy 120 millió forintos támogatásával megvalósult projekt egyik meghatározó célkitűzése az IoT rendszerek biztonságának növelése volt, amelyet alkalmazás szintű elemzéssel, valamint a forráskódban található sérülékenységek detektálásával értek el.

A projektben résztvevő szegedi kutatók – az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékének és Bolyai Intézetének munkatársai – nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket értek el a kibertámadások fő kiinduló pontja, a szoftverekben található sérülékenységek pontosabb azonosításában és az ezeket kereső vizsgálatok hatékonyságának növelésében.

Kidolgoztak egy szabadalmi oltalmi bejelentés alatt álló hibrid – statikus és dinamikus – forráskód-analízis módszert, amelyet mesterséges intelligencia alapú eljárással kombinálva hatékonyabban vizsgálhatók a szoftverek – a többi közt az IoT alkalmazások – forráskódjában rejlő biztonsági rések. 

Az eljárás előnye, hogy ezzel jelentősen csökkenthető a biztonsági hibákkal kapcsolatos téves jelzések száma. A modern titkosítási eljárásoknak matematikai szempontból is erősnek kell lenniük, ami a kis kapacitású IoT eszközökben különleges problémákat vet fel. 

A kvantumkomputeres támadásoknak is ellenálló úgynevezett poszt kvantum kriptográfiai módszerek esetén például felveti, hogy a titkosító kulcs ne legyen túl nagy, elférjen az eszköz memóriájában. Az SZTE matematikusainak és informatikusainak sikerült a titkosító kulcsok és az általuk használt függvények esetében nemzetközi szinten fontos eredményeket elérniük.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels) 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.