Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A pásztorok bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt ismernek fel és mindegyikhez más módon viszonyulnak a legelőn – tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont.
A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai és a vizsgálatban közreműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology című szaklapban. A cikk újszerű módon kapcsolja össze a pásztorok tudományát az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
A beszámolóból, amelynek szerzői Molnár Zsolt ökológus és kollégái, valamint Máté János és Sáfián László pásztorok voltak, kiderül, hogy a marha mindegyik növényhez más módon közelít: valamelyiket annyira szereti, hogy odalép hozzá vagy odahajtja a fejét, más fajokat türelmesen fogyaszt.
De vannak olyanok is, amelyeket csak valami finomabbal együtt hajlandó „bekanyarítani”, vagy csak aprókat harap belőle, vagy éppen csak a virágát szereti. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak megszagol vagy egyszerűen kikerül, míg egyeseket annyira nem szeret, hogy kirázza őket a szájából, ha az véletlenül odakerül.
„Azaz a jószág válogatós, a legelőről mint svédasztalról szemezget” – írják a szerzők. A tanulmány szerint a marhának tízféle viszonya volt a legelő 117 vizsgált növényfajához, láthatóan felismerte az egyes fajokat. A több évig tartó vizsgálatban a kutatók csaknem 33 ezer esetben dokumentálták a marha „fűharapását”.
A kutatók a pásztorok tapasztalatait használták fel. Mint írják, a pásztornak birtokában van a tudomány, amellyel a marha kívánságát, ízlését befolyásolni tudja. Pásztorolva a jószág olyan növényeket is megeszik, amelyeket annyira azért nem kedvel. A pásztor tudja, hogy nem a frissen hajtott üde zöld füvektől, hanem a tápanyagokban tartalmasabb, de szárazabb, bizonyára íztelenebb fűtől hízik jobban a jószág. A jól pásztorolt állat ezért jobban hízik, jobban neveli a borját, ezért több hasznot is hajt. Azaz a gazdának is hasznos a pásztorok tudománya.
A pásztor folyamatosan figyeli a legelőjét és igyekszik azt úgy karbantartani, hogy egyrészt őszig kitartson a fű, másrészt a következő évben is jól lehessen tartani rajta a jószágot. A pásztor fő feladata, hogy a napi legeltetéssel „menüt” állítson össze és azon vezesse végig a marhát, hogy többet és jobbat egyen, mintha maga kószálna a gyepen. „A nap végén pedig desszert jár neki, például egy finom lóherés folt” – írják.
A tudósok szerint a pásztorolt jószág a természetvédelemnek is sok jót tehet, a védett növények és állatok szempontjából is kedvezőbb lehet a gondos tartás. A pásztor meg tudja akadályozni egyes foltok túllegelését, más helyeken pedig a legelés elmaradását, mindkettő káros lehet sok ritka fajnak. A pásztor és a természetvédő együttműködéseként visszaszoríthatók a túlzottan elburjánzott fajok (például a sás és a nád) vagy éppen a nem őshonos, tájidegen, úgynevezett inváziós növények, például a japánakác.
Az eredményeket a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai közvetlenül fel tudják használni a vizsgált védett területen, a Peszéri-réteken Kunpeszér határában.
A cikkben említést tesznek egy új szakma képviselőjéről, a természetvédelmi pásztorról is. Mint írják, ő az a pásztor, aki érti elődei tudományát, követi a pásztorhagyományt, de közben érti a modern természetvédelem céljait is. Ez a tudás Magyarországon több száz hektárnyi legelő természetvédelmi célú hasznosítását teheti lehetővé. Ilyen pásztorok már vannak Franciaországban és Spanyolországban, de újabban már Magyarországon is.
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint a cikk témája azért is újszerű, mert egy olyan területről van szó, ami a hagyományos tudományterületek között kimaradt a kutatásból. A jószág takarmányozásával, legelésével foglalkozó agrárkutatók elsősorban vetett, néhány fajból álló, intenzív legelőket vizsgálnak, míg az ökológusok nem figyelik kellően közelről a jószág táplálkozási viselkedését. A pásztoroknak ugyanakkor a világ minden táján ez az egyik fő tudománya: eldönteni, hogy a legelő melyik növényét mikor és hogyan lehet hasznosítani. Molnár Zsolt és kollégái most a pásztorok tudományát kapcsolták össze az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
„Maroknyi lázadó a birodalom ellen” – képeken a miniszterelnöki évértékelő
Helyszíni fotókon mutatjuk a tragikus ceglédi vonatbaleset nyomait, amelyben két ember meghalt
Mit főzzünk hétvégén? 2 melengető menü a hideg napokra
Megegyeztek az amerikaiak az oroszokkal egy nagyon fontos kérdésben, a Mercedes döntést hozott a kecskeméti gyárról – heti összefoglaló
Mától újra érdemes várni a postást
Megkongatta a vészharangot az ukrán hírszerzés: elkezdték felkészíteni a lakosságot Moszkva lépésére
Nagy Ferónak csak egyetlen kérdése maradt Orbán Viktor beszéde után
Saját magát verte meg a Milan Torinóban
Oszló holttestet találtak egy Teréz körúti lakásban
Orbán Viktor: Maroknyi magyar lázadó egy birodalom ellen
Orbán Viktor találkozott az első számú szurkolójával
Áttörés a gazdaságban: jön Európa legnagyobb adócsökkentése
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A legfrissebb adatok szerint soha ennyien nem voltak skarlátosak.
Még mindig sok a tévhit a Lyme-kórral kapcsolatban, de még ennél is több az álpozitív tesztek száma.
Nem szabad alábecsülni a betegséget, kezelés nélkül még ma is végzetes lehet a skarlát.
Nincs megállás, a múltheti adatok szerint tovább nőtt a betegségben érintettek száma, közel kétszáz új fertőzöttet regisztráltak.
Az államtitkár brüsszeli munkája során nagyon sajnálta az ott élő édesanyákat, amiért nem lehetnek hosszabb ideig otthon gyermekükkel.
Közel kétszáz új beteget regisztrálnak hetente, főképp a kisgyermekeket veszélyezteti az erősen fertőző betegség.
Nem csak fájdalmas, de a meddőségek negyven százalékáért tehető felelőssé, ennek ellenére keveset tudunk róla. Olyanokkal beszélgettünk, akik már jól ismerik és
Végre kiderült az igazság.
A Manchester City-Liverpool rangadón az egyiptomi labdarúgás jelenlegi két legjobb játékosa is farkasszemet néz majd.
A világ egyik legrangosabb filmfesztiválján magyar alkotást is díjaztak.
A két bokszzseni az első meccsüket is felülmúlva egészen elképesztő küzdelmet vívott 12 meneten keresztül, és a pontozók ezúttal a kihívó Bivolt látták jobbnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
