Nem vagyok még harmincéves, de a mérlegre rá sem merek állni. Egészségügyi problémáról nemigen tudok, de valami mégsem jó, mégsem az igazi. Inkább előveszem a mérleget, de nem, úgysem mernék ránézni. Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok kavarogtak bennem 2019 decemberében – a csupasport.hu kollégájának beszámolója következik.
Nem mozogtam igazán, nem sportoltam, elvoltam a kis világomban; vőfélykedtem, írogattam, tanítgattam, konferálgattam, na meg ettem minden rendezvényen, amit a szemem s szám megkívánt.
Majd eljött 2020 januárja, annak is az első napja. Édesanyámnál – aki igencsak jól főz – nem kívántam az újévi ebédet, csak csipegettem, pedig volt kolbász és persze a kihagyhatatlan lencsefőzelék, de csak egy falat ment le a torkomon. Egyszer csak elkezdett szorítani a gyomorszájam, légszomjam lett – nagyon megijedtem. Sohasem voltam az az orvoshoz szaladgáló típus, de most megtettem a szükséges lépéseket, és doktor barátom a következőt mondta: „Pisti, ha nem hagysz fel ezzel az életvitellel, baj lesz!”

Fotó: PEXELS
Felhagytam, s ezzel meghoztam életem egyik legjobb döntését. Tíz nap alatt felépültem a betegségből, majd jött az új, ez a bizonyos merőben más élet. Nem akartam ilyesmit, de következett a sokak által évről évre elsütött mondat: új év, új én!
Először az étrendemen változtattam, de nem szokványos módon és nem külső segítséggel.
Senkinek sem hagytam beleszólást, mit és hogyan csinálok, magam akartam végigjárni az utat.
Lehet, sokan megvetnek, de a magam példájából tudom, a fogyáshoz nem kell feltétlenül dietetikus, gasztroenterológus vagy influenszer! Akinek nincs egyéb egészségügyi problémája, annak csupán (csupán?!) kitartásra, akaraterőre, családra, barátokra és mértékletességre lesz szüksége!
Nézzük a példámat: reggel a három szelet kenyér helyett már csak egyet ettem. Ebédre feleannyi levest és főételt, vacsorára pedig szintén feleannyit, mint előtte. Nekem a vacsora 2019-ig este nyolc-kilenc óra körül zajlott, míg most büszkén mondhatom, hogy januártól 17 óra után semmit sem eszem. Fokozatosan, teljesen elhagytam a cukros üdítőket, sőt a kávét is.
Az első rádöbbenések egyike volt, hogy a cukor lassan megöl.
Kiszámoltam, egy hónapban mennyi édességet használok el a reggeli kávékba, az eredmény pedig ijesztő volt: hetvenöt dekagramm cukor fogyott el csak reggeli előtt, s csak a kávé miatt! Máshogy nem ízlett a „jó öreg fekete” – mára inkább felhagytam az édesítéssel, nem hiányzik.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Az a bizonyos zsírszövet – barát vagy ellenség?
A zsírhoz, a zsírszövethez általában rengeteg negatív érzelem társul. Pedig a zsírszövet csak a feladatait végzi, sőt bizonyos típusa a fogyásban is szerepet vállal.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.