DIÉTÁZNI STRESSZES DOLOG
A recepteket bújni, azon gondolkodni, hogy mit ehetünk és mit nem, stresszt okoz. A stressz pedig hízáshoz vezet. Egy tanulmányban megfigyelték, hogy a kontrolláltan étkezők, vagyis azok, akik nagyon tudatosan odafigyelnek a táplálkozásukra, kevésbé sikeresek a fogyókúrában, mint az intuitívak, akik a testük jelzéseire hallgatva választanak az étlapról.
A HANGOK A FEJEDBEN
Már megint az agy: a zsírsejtekben termelődő leptin hormon eljut az agyba, és jelzi, mennyi energiánk van még: ha normális mennyiségű, akkor kevésbé kívánjuk az ételeket, de ha kevés, akkor már egy ételfotó is beindítja a nyálelválasztást.
A DIÉTÁK HOSSZÚ TÁVON NEM MŰKÖDNEK
A diétázás hosszú távú hatását vizsgáló tanulmányok szerint évek múltán a diétázók nagyobb eséllyel híznak el, mint azok, akik nem követnek semmilyen diétát. Hogy miért? Mert amikor egy-egy fogyókúra után a kilók elkezdenek visszalopakodni, a zsír sokkal gyorsabban gyarapszik, mint az izom.
AZ ANYAGCSERE KÖZBELÉP
A test előszeretettel áll be egy ideális súlyra – ha ebből kibillenünk, mindent meg fog tenni, hogy visszatereljen az általa ideálisnak vélt tartományba. Lelassul az anyagcsere, kevesebb energiát használunk fel, így többet kell edzenünk a zsírégetéshez. Ráadásul az anyagcsere lelassulása akár hosszú évekig is eltarthat.
ELFOGY AZ AKARATERŐ
Az elején még mindent megteszünk, de egy idő után kifogyunk az akaraterőből, és már nyúlunk is a süti után. Sokan azt hiszik, hogy a diétázás az akaraterő és a kísértés csatája, de ennél sokkal többről van szó. A testünk rosszul tolerálja, ha kevesebbet eszünk, mint amennyire szüksége van.