Stresszevés - miért eszünk többet nehéz időszakban?

A stressz által felszabadított hormonok, illetve a magas zsír-, és cukor tartalmú ételek a túlevésre sarkallnak. Mi okozza, és hogyan lehet csökkenteni a vágyat? A Gyógyzóna cikkéből kiderül.

Forrás: GYÓGYZÓNA2021. 11. 18. 12:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A stresszevésnek nincs köze a fizikai éhségérzethez. Egy olyan érzelmi étkezési minta, melyben az emberek az evést használják fel ahhoz, hogy megbírkózzanak stresszes szituációkkal.

Mi áll a stresszevés mögött?

A stressz rövidtávon csökkenti az étvágyat. A szervezet ilyenkor adrenalint termel, ami védekező reakciót indít be, és átmenetileg felfüggeszti az éhségérzetet. Viszont ha a stressz hosszabban fennáll, akkor a szervezet átvált a kortizol hormon termelésére, ami épp ellenkezőleg, növeli az étvágyat.

A stressz az étkezési preferenciákat is befolyásolja.

Számos tanulmány azt mutatta ki, hogy a fizikai vagy érzelmi stressz megnöveli a zsírban vagy cukorban gazdag ételek kívánatosságát. Az ilyen ételek hatása segít a stresszes állapot ellensúlyozásában, ami megmagyarázhatja, hogy miért nyúlunk rögtön ezekhez, ha problémába ütközünk.

A stresszevés nem csak annak tudható be, hogy valakinek nincs elég önfegyelme. A Medical News szerint például több ok is van, ami miatt ez a szokás kialakulhat:

  • Néhány ember számára a stresszevés tanult szokás. Lehet, hogy azért nyúlnak az édességekhez, mert kisgyerekként a szüleik így jutalmazták őket egy nehéz nap után.
  • A negatív érzelmekkel mindenkinek nehéz megküzdenie. Ezeket ösztönösen a lehető leghamarabb meg akarjuk szüntetni, és erre a legegyszerűbb rövidtávú megoldás olyan ételeket enni, melyek "boldogabbá" tesznek.

A stresszevés nem az egyetlen, ami nehezebb időszakokban hozzájárulhat a plusz kilókhoz. A stressz alatt álló emberek általában az evési szokásaik megváltozása mellett nem alszanak eleget, és kevesebbet is mozognak. Ha a stresszevés gyakori, visszatérő védekező mechanizmussá válik a problémák feldolgozására, negatívan befolyásolhatja az egészséget.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: PEXELS)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.