Stresszevés - miért eszünk többet nehéz időszakban?

A stressz által felszabadított hormonok, illetve a magas zsír-, és cukor tartalmú ételek a túlevésre sarkallnak. Mi okozza, és hogyan lehet csökkenteni a vágyat? A Gyógyzóna cikkéből kiderül.

Forrás: GYÓGYZÓNA2021. 11. 18. 12:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A stresszevésnek nincs köze a fizikai éhségérzethez. Egy olyan érzelmi étkezési minta, melyben az emberek az evést használják fel ahhoz, hogy megbírkózzanak stresszes szituációkkal.

Mi áll a stresszevés mögött?

A stressz rövidtávon csökkenti az étvágyat. A szervezet ilyenkor adrenalint termel, ami védekező reakciót indít be, és átmenetileg felfüggeszti az éhségérzetet. Viszont ha a stressz hosszabban fennáll, akkor a szervezet átvált a kortizol hormon termelésére, ami épp ellenkezőleg, növeli az étvágyat.

A stressz az étkezési preferenciákat is befolyásolja.

Számos tanulmány azt mutatta ki, hogy a fizikai vagy érzelmi stressz megnöveli a zsírban vagy cukorban gazdag ételek kívánatosságát. Az ilyen ételek hatása segít a stresszes állapot ellensúlyozásában, ami megmagyarázhatja, hogy miért nyúlunk rögtön ezekhez, ha problémába ütközünk.

A stresszevés nem csak annak tudható be, hogy valakinek nincs elég önfegyelme. A Medical News szerint például több ok is van, ami miatt ez a szokás kialakulhat:

  • Néhány ember számára a stresszevés tanult szokás. Lehet, hogy azért nyúlnak az édességekhez, mert kisgyerekként a szüleik így jutalmazták őket egy nehéz nap után.
  • A negatív érzelmekkel mindenkinek nehéz megküzdenie. Ezeket ösztönösen a lehető leghamarabb meg akarjuk szüntetni, és erre a legegyszerűbb rövidtávú megoldás olyan ételeket enni, melyek "boldogabbá" tesznek.

A stresszevés nem az egyetlen, ami nehezebb időszakokban hozzájárulhat a plusz kilókhoz. A stressz alatt álló emberek általában az evési szokásaik megváltozása mellett nem alszanak eleget, és kevesebbet is mozognak. Ha a stresszevés gyakori, visszatérő védekező mechanizmussá válik a problémák feldolgozására, negatívan befolyásolhatja az egészséget.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: PEXELS)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.