Baán László felidézte, hogy korábban sok vita övezte a projektet. Mára azonban világosan látszik, hogy az aggodalmak alaptalanok voltak, hiszen nem építettek zöldfelületen épületeket: a Néprajzi Múzeum is az egykori Felvonulási tér betonnal és kockakővel burkolt területén készült el, a tetőkert és a környező parkosítás révén jelentős zöldfelületi növekménnyel – jegyezte meg.
Az ország egyik legjelentősebb közgyűjteményeként a Néprajzi Múzeum 150 év után először kap olyan otthont, amely kimondottan a saját igényei szerint készült
– hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Ferencz Marcel, a ház terveit jegyző Napur Architect vezetője hozzátette: mind a tervezés, mind a kivitelezés során szorosan együttműködtek a múzeum szakembereivel.
Jelenleg több mint ezer munkás, mérnök és egyéb szakember dolgozik az épületen, amely a Városligeti fasor végén új kaput nyit majd a Ligetre – közölte.
A tervező elmondása szerint a ház három fő elemből áll össze: a parkhoz csatlakozik a két lejtős tetőn kialakított, szabadon bejárható kert, és ugyancsak szabad lesz a belépés a Kerámiateret is magukba foglaló közönségforgalmi terekbe.
Ezeket egészítik ki a múzeumi funkciók: a kiállító- és rendezvényterek, az Ifjúsági múzeum, a vetítő, a múzeumpedagógiai foglalkoztatók, a könyvtár, az archívum és az irodák.
Mindkét oldalon elkészült a ház üveghomlokzata is, valamint az azt árnyékoló, csaknem félmillió pixelből álló fémrács háló is, amely 20-20 magyar és nemzetközi néprajzi motívum újrafogalmazását jeleníti meg – közölte Ferencz Marcel.
Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy már a megnyitásra számos látnivalóval készülnek:
belépő nélkül is látogatható lesz a grandiózus, 3500 műtárgyat felvonultató Kerámiatér, míg a Megérkeztünk című időszaki tárlat a gyűjtemény keresztmetszetét adja több mint 1000 négyzetméteren.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!