További javaslat minden felnőtt számára, hogy olyan testgyakorlási formákat válasszon, amelyek minden nagyobb izomcsoportot átmozgatnak. S míg az aerob testmozgásról következetesen kimutatták a tanulmányok, hogy csökkenti az összesített halálozás kockázatát, a súlyokkal való edzéssel kapcsolatban eddig nem volt hasonlóan világos eredmény.
Ezt az ismerethiányt orvoslandó, a kutatók külön-külön, illetve kombináltan is értékelték a súlyokkal való edzés és az aerob testgyakorlás halálozási kockázatra gyakorolt hatását az idősebb felnőtt népesség körében.
A tanulmány résztvevőit egy rákszűréssel kapcsolatos klinikai vizsgálatból, a PLCO Cancer Screening Trialből (prosztata-, tüdő-, vastagbél- és végbél-, petefészekrák-szűrővizsgálat) toborozták. A PLCO vizsgálat 1993-ban kezdődött 154 897, az induláskor 55 és 74 év közötti férfi és nő bevonásával az Egyesült Államok tíz különböző onkológiai centrumában.
2006-ban a résztvevők közül 104 002-nek feltették a kérdést, hogy edzett-e súlyokkal a megelőző évben, és ha igen, milyen gyakorisággal: kevesebb mint havonta egyszer, vagy esetleg hetente akár többször is. Megkérdezték őket továbbá arról, milyen gyakran és milyen hosszan végeztek az elmúlt évben mérsékelt intenzitású vagy intenzív testmozgást.
Mérsékelt intenzitásúnak az a testmozgás számított, amely „enyhe izzadással, illetve a légzés és a szívritmus szaporaságának mérsékelt fokozódásával" jár.
Az intenzív testmozgást úgy definiálták, mint ami „megizzaszt, illetve jelentősen megemeli a légzés és a szívritmus szaporaságát”.
A hetente közepes vagy intenzív testmozgással (MVPA) töltött idő szerint négy csoportra osztották a résztvevőket: (1) inaktív, 0 perc; (2) elégtelen mennyiségű MVPA, 1–149 perc; (3) elégségesen aktív, 150+ percnyi mérsékelt vagy annak megfelelő mennyiségű intenzív testmozgás; és (4) rendkívül aktív, 301+ percnyi mérsékelt vagy annak megfelelő mennyiségű intenzív testmozgás.
