A híres luxusóra története

Ha luxuskarórákról van szó, sokaknak szinte azonnal a Rolex jut eszükbe.

Munkatársunktól
Forrás: Origo.hu2022. 12. 04. 11:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha luxuskarórákról van szó, sokaknak szinte azonnal a Rolex jut eszükbe. A legendás svájci óramárkát azonban nem is Svájcban alapították, és ezen kívül is számos érdekesség rejlik a cég története mögött. Bemutatjuk a márka felemelkedésének történetét.

A luxusmárkák világában vélhetően senkinek nem kell bemutatni a Rolexet, amely feltehetőleg a legismertebb karóramárkának számít.

A vállalat története azonban sok érdekességet rejt magában. Például a céget nem is Svájcban alapították, és bár igen sikeres vállalkozásról van szó, a Rolex valójában egy nonprofit szervezet. Bemutatjuk, hogy indult el a Rolex sikertörténete, és hol tart ma a társaság.

Londontól Genfig

A Rolex SA egy svájci luxusóramárka, melyet nem Svájcban, hanem Londonban alapítottak, 1905-ben. Ráadásul először a neve sem Rolex volt, hanem Wilsdorf and Davis (W&D), amely Hans Wilsdorf és Alfred Davis tulajdonában állt – írja a The Richest összefoglalója.

Wilsdorf azonban 1908-ban rövidebb márkanevet keresett, és ekkor jegyeztették be a Rolex nevet. 

A márka 1910-ben már komoly elismertségre tett szert a szakmában, ugyanis elnyert egy magas presztízsű svájci díjat, és az iparági szakértők ódákat zengtek az órák időmérő képességéről.
1915 novemberében a céget Rolex Watch Co. Ltd. néven jegyezték be, azonban Wilsdorf 1919-ben áttette a vállalat székhelyét Londonból Genfbe, elsősorban a kedvezőbb adózási környezet miatt. 1920-ban a cég neve Montres Rolex SA lett, amely később Rolex SA-ra rövidült.

A „szent grál”

Amikor megalapították a vállalatot, Wilsdorfnak volt egy elképzelése arról, hogy mit szeretne, mit képviseljenek a karórái. Azt akarta, hogy az órák valamilyen formában kötődjenek a tulajdonosukhoz, akik az életük különböző szakaszaiban végig viselhetik az órát. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy az órák víz- és porállók legyenek. 1926-ban egy külső gyártó készítette el az Oyster névre keresztelt modellt a Rolexnek, melynek szabadalmát Wilsdorf később megvásárolta. A különleges védelemmel ellátott modellt aztán hatalmas marketingkampány keretében kezdték népszerűsíteni.

Nyilvánvaló volt, hogy ezzel Wilsdorf elhozta a luxusórák „szent grálját”, mivel olyan kiváló minőségű, exkluzív modelleket kezdtek gyártani, melyek a piacon kivételes teljesítménnyel és funkciókkal rendelkeznek.

A következő ötven évben számos Rolex sorozatot adtak ki, és ezek mindegyike jelentős siker volt. Közben Wilsdorfnak arra is maradt ideje, hogy megalapítson egy ikermárkát, a Tudort. Az 1946 körül alapított márka célja az volt, hogy kevésbé fényűző, de magas minőségű órákat kínáljon, megfizethető áron.

Nonprofit luxus

A Rolex történetének talán legkülönösebb eleme, hogy egy nonprofit vállalkozás működtet egy olyan luxusvállalatot, amely kiemelkedően magas áron, elsősorban vagyonos vásárlókat megcélozva árul exkluzív termékeket.

Ennek a meghökkentő körülménynek a magyarázathoz tartozik, hogy 1944-ben, a cégalapító feleségének halálakor, létrehozták a Hans Wilsdorf Alapítványt. 

Amikor pedig 1960-ban Hans Wilsdorf maga is elhunyt, egyedüli tulajdonosként minden Rolex SA részvénye az alapítványra szállt.

A szervezetet a svájci állam jótékonysági alapítványként jegyezte be, így az mentesül az adófizetési kötelezettségek alól. A Rolex SA ennek az alapítványnak a tulajdonában áll, így például a tőzsdén sem lehet kereskedni a részvényeivel.

Noha jelenleg ez a világ legnagyobb nonprofit márkája, ez nem jelenti azt, hogy a vállalat ne termelne nyereséget, vagy hogy ne érdekelné a profitszerzés. Sokkal inkább arról van szó, hogy más luxusmárkákkal ellentétben a Rolex a jövedelmeinek nagyobb részét jótékonysági célokra fordítja, és nem – például – részvényeseknek fizeti ki.

A világ csúcsán

A Rolex sikerét jól mutatja, hogy 2021-ben kimagaslóan erős üzleti eredményt ért el. A vállalat nagykereskedelmi eladásai nyolcmilliárd svájci frankot tettek ki, ami (forgalmi adó nélkül) 12 milliárd frankos kiskereskedelmi értékesítést jelent – írta éves iparági jelentésében a Morgan Stanley. A bank becslése szerint tavaly a Rolex 21 százalékos részesedéssel bírt a svájci luxusórák piacán.

 Összevetésképpen, 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti évben, a vállalat forgalma 5,2 milliárd frank volt.

Ha pedig a kimagasló bevétel nem lenne elég, akkor nemrég az is kiderült, hogy ez a legnépszerűbb luxusóramárka az Instagramon. A Chrono24.com idén áprilisban közzétett kutatása szerint a Rolex közel 2,5 millió hashtaget produkált a közösségi média platformon, messze megelőzve a második helyen álló, alig több mint kétmillió hivatkozást generáló Fossilt.

A Rolex tehát évtizedek óta a luxusórák királya, és egyelőre nem is várható, hogy ettől a címtől bárki meg tudná fosztani a közeljövőben.

Az eredeti cikk Semmi sem igaz abból, amit a Rolexről gondolna címmel olvasható az Origó.hu oldalán.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.