Nem is olyan természetes, hogy csak úgy jönnek a turisták, és ebből meg is lehet élni. A koronavírus-járvány ezzel szembesítette a vendéglátók többségét, települések és magánszemélyek küzdenek a túlélésért. Így van ezzel Hévíz is, ahol tavaly 1,2 millió vendégéjszaka volt a 4500 lelkes városban, most pedig kihaltak az utcák – írja a Szabad Föld.
– Éljük túl, most az egészségünk a legfontosabb – mondja Graeser Józsefné, aki 20 éve napról napra kinyitja Bőrvilág nevű picinyke butikját, ahol leginkább táskákat árul.
Imádja a vásárlókat, a forgatagot, de már nem kesereg a sanyarú idei év miatt, inkább a következőre koncentrál.
Fotó: Kállai Márton
– Az egész világot sújtja a járvány, nem csak engem. Túléltük a gazdasági válságot, aztán azt is, hogy a plázák elszipkázták a vásárlóink nagy részét. Majd csak lesz valahogy. Kedden volt egy vevőm, és ez már jó jel – számol be a heti forgalmáról a meglehetősen csendes sétálóutcában. Hévíz frekventált részén van a kis üzlet, közel a tófürdőhöz, könnyű elképzelni, mekkora tömeg hullámzott itt, amikor a turisták szabadon utazhattak a világban. Amikor még nyoma sem volt a járványnak, és soha nem gondoltuk volna, hogy életünk szerves része lesz a maszk.
Zárva van a közeli ajándék- és a ruhabolt, még a fodrászat és a marcipánbolt is, mintha az emberek már nem is vágatnák a hajukat, és nem fanyalodnának rá időnként egy kis édességre. Az egyik bank előtt „kígyózik a sor”, pontosabban áll három-négy ember, ami a város mostani hangulatában tömegnek számít. Átsétálunk a szomszédos utcába, hátha biztatóbb jeleket látunk, ami a forgalmat illeti, de csalódnunk kell.
– Jöjjenek csak, végre látok embereket – invitál beljebb Mörkné Győrvári Henriette vadász- és sportruházati üzletébe. – Mindennap kinyitok, ahogyan csaknem 30 üzlettulajdonos az utcában. Erre mentálisan is szükségünk van. A tavaszi korlátozások alatt be kellett zárnunk, de én akkor is mindennap sétáltam egyet a környéken.
A városban szinte mindenki a turizmusból él, a járvány alatt ismertük fel, hogy a vendégért össze kell fognunk.
Megalakítottuk a Hévízi Kereskedőkért Egyesületet, talán könnyebb lesz, ha együtt lépünk fel az érdekeinkért. Minden hónapban ki kell fizetnünk a helyiségek bérleti díját, a járulékainkat, ezért meg kell győznünk az embereket, hogy a bevásárlóközpontok helyett most ide jöjjenek vásárolni. Legalább addig, amíg nem éled újra a turizmus. Két 15 éves gyereket nevelünk a férjemmel, még másfél-két hónapnyi tartalékunk van.
Hévízen szinte minden négyzetcentiméter a vendéglátásra és a turizmusra épül, a helyiek rémálmaikban sem gondolták volna, hogy egy járvány lesz az, ami megtépázza mindennapi életüket és egzisztenciájukat.
