Hévíz: Bizakodással várt változások a szorult helyzetben

Tavaly 1,2 millió vendégéjszaka volt a 4500 lelkes városban, most pedig kihaltak az utcák.

Kihalt utcák, néma közterek – ez sajnos a valóság Forrás: Kállai Márton

Nem is olyan természetes, hogy csak úgy jönnek a turisták, és ebből meg is lehet élni. A koronavírus-járvány ezzel szembesítette a vendéglátók többségét, települések és magánszemélyek küzdenek a túlélésért. Így van ezzel Hévíz is, ahol tavaly 1,2 millió vendégéjszaka volt a 4500 lelkes városban, most pedig kihaltak az utcák – írja a Szabad Föld.

– Éljük túl, most az egészségünk a legfontosabb – mondja Graeser Józsefné, aki 20 éve napról napra kinyitja Bőrvilág nevű picinyke butikját, ahol leginkább táskákat árul.

Imádja a vásárlókat, a forgatagot, de már nem kesereg a sanyarú idei év miatt, inkább a következőre koncentrál.

Graeser Józsefné bizakodó, mert aznap eladott egy táskát
Fotó: Kállai Márton

– Az egész világot sújtja a járvány, nem csak engem. Túléltük a gazdasági válságot, aztán azt is, hogy a plázák elszipkázták a vásárlóink nagy részét. Majd csak lesz valahogy. Kedden volt egy vevőm, és ez már jó jel – számol be a heti forgalmáról a meglehetősen csendes sétálóutcában. Hévíz frekventált részén van a kis üzlet, közel a tófürdőhöz, könnyű elképzelni, mekkora tömeg hullámzott itt, amikor a turisták szabadon utazhattak a világban. Amikor még nyoma sem volt a járványnak, és soha nem gondoltuk volna, hogy életünk szerves része lesz a maszk.

Zárva van a közeli ajándék- és a ruhabolt, még a fodrászat és a marcipánbolt is, mintha az emberek már nem is vágatnák a hajukat, és nem fanyalodnának rá időnként egy kis édességre. Az egyik bank előtt „kígyózik a sor”, pontosabban áll három-négy ember, ami a város mostani hangulatában tömegnek számít. Átsétálunk a szomszédos utcába, hátha biztatóbb jeleket látunk, ami a forgalmat illeti, de csalódnunk kell.

– Jöjjenek csak, végre látok embereket – invitál beljebb Mörkné Győrvári Henriette vadász- és sportruházati üzletébe. – Mindennap kinyitok, ahogyan csaknem 30 üzlettulajdonos az utcában. Erre mentálisan is szükségünk van. A tavaszi korlátozások alatt be kellett zárnunk, de én akkor is mindennap sétáltam egyet a környéken.

A városban szinte mindenki a turizmusból él, a járvány alatt ismertük fel, hogy a vendégért össze kell fognunk.

Megalakítottuk a Hévízi Kereskedőkért Egyesületet, talán könnyebb lesz, ha együtt lépünk fel az érdekeinkért. Minden hónapban ki kell fizetnünk a helyiségek bérleti díját, a járulékainkat, ezért meg kell győznünk az embereket, hogy a bevásárlóközpontok helyett most ide jöjjenek vásárolni. Legalább addig, amíg nem éled újra a turizmus. Két 15 éves gyereket nevelünk a férjemmel, még másfél-két hónapnyi tartalékunk van.

Hévízen szinte minden négyzetcentiméter a vendéglátásra és a turizmusra épül, a helyiek rémálmaikban sem gondolták volna, hogy egy járvány lesz az, ami megtépázza mindennapi életüket és egzisztenciájukat.

A 4500 lelkes Zala megyei település évek óta az egyik leggyorsabban fejlődő európai kisváros, a világ legnagyobb, fürdésre is alkalmas termáltava a Hévízi-tó. Ehhez hasonló csak Új-Zélandon található, de annak 50 Celsius-fokos vízhőmérséklete nem alkalmas sem fürdésre, sem gyógyászatra.

Kihalt utcák, néma közterek – ez sajnos a valóság
Fotó: Kállai Márton

A helyi víz gyógyító hatását meglehetősen korán, már a római korban felfedezték, mígnem 1795-ben gróf Festetics György, a térség földbirtokosa felismerte, hogy a birtokán lévő hőforrás megfelelő lehet a nyugat-európai fürdővárosokhoz hasonló gyógyfürdőhely kialakítására. A következő évszázadban a „tükörfürdőkbe” az akkori polgárok, nemesek jártak, míg a patakmederben az egyszerű nép fürdött.

A hely felvirágzását jól mutatja, hogy az 1860-as években már kilencezernél több fürdőjegyet adtak el nyaranta, majd 1905 és 1930 között a térség elismert fürdőhelye lett, ez a népszerűség évente 16 ezer vendéget jelentett. A világháborút követő államosításokkal megkezdődött az állami üdültetés időszaka, létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, itt készült el az ország legmodernebb balneoterápiás gyógyászati központja.

A ’70-es években minden képzeletet felülmúlt a turizmus, évente másfél millióan fordultak meg Hévízen. Évtizedeken keresztül, akik meghallották a város nevét, rögtön a reumára és az idős betegekre asszociáltak.

– Ez az, amin változtatni szeretnénk, hiszen Hévíz ennél többet tud adni. A koronavírus-járvány felgyorsította ezt a törekvésünket, de már korábban elkezdődött a koncepcióváltás – állítja Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. – A város 20-30 kilométeres körzetét, a Zalai-dombvidéket és a Balaton nyugati csücskét is szeretnénk vonzóvá tenni. Egyre több a környezettudatos, aktív pihenésre vágyó turista, a gyógyvízen, gyógykezelésen túl a 65 év felettiek szeretnének más szolgáltatásokat is igénybe venni.

A teljes cikk ITT olvasható el.