Hévíz: Bizakodással várt változások a szorult helyzetben

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Tavaly 1,2 millió vendégéjszaka volt a 4500 lelkes városban, most pedig kihaltak az utcák.

Forrás: szabadfold.hu2021. 01. 10. 10:30
Kihalt utcák, néma közterek – ez sajnos a valóság Forrás: Kállai Márton
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 4500 lelkes Zala megyei település évek óta az egyik leggyorsabban fejlődő európai kisváros, a világ legnagyobb, fürdésre is alkalmas termáltava a Hévízi-tó. Ehhez hasonló csak Új-Zélandon található, de annak 50 Celsius-fokos vízhőmérséklete nem alkalmas sem fürdésre, sem gyógyászatra.

Kihalt utcák, néma közterek – ez sajnos a valóság
Fotó: Kállai Márton

A helyi víz gyógyító hatását meglehetősen korán, már a római korban felfedezték, mígnem 1795-ben gróf Festetics György, a térség földbirtokosa felismerte, hogy a birtokán lévő hőforrás megfelelő lehet a nyugat-európai fürdővárosokhoz hasonló gyógyfürdőhely kialakítására. A következő évszázadban a „tükörfürdőkbe” az akkori polgárok, nemesek jártak, míg a patakmederben az egyszerű nép fürdött.

A hely felvirágzását jól mutatja, hogy az 1860-as években már kilencezernél több fürdőjegyet adtak el nyaranta, majd 1905 és 1930 között a térség elismert fürdőhelye lett, ez a népszerűség évente 16 ezer vendéget jelentett. A világháborút követő államosításokkal megkezdődött az állami üdültetés időszaka, létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, itt készült el az ország legmodernebb balneoterápiás gyógyászati központja.

A ’70-es években minden képzeletet felülmúlt a turizmus, évente másfél millióan fordultak meg Hévízen. Évtizedeken keresztül, akik meghallották a város nevét, rögtön a reumára és az idős betegekre asszociáltak.

– Ez az, amin változtatni szeretnénk, hiszen Hévíz ennél többet tud adni. A koronavírus-járvány felgyorsította ezt a törekvésünket, de már korábban elkezdődött a koncepcióváltás – állítja Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. – A város 20-30 kilométeres körzetét, a Zalai-dombvidéket és a Balaton nyugati csücskét is szeretnénk vonzóvá tenni. Egyre több a környezettudatos, aktív pihenésre vágyó turista, a gyógyvízen, gyógykezelésen túl a 65 év felettiek szeretnének más szolgáltatásokat is igénybe venni.

A teljes cikk ITT olvasható el.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.