Felrobbantják a dévényi millenniumi emlékművet

Klebelsberg Kuno nem érti Nyugat-Magyarország elcsatolása kapcsán, hogy mer fellépni ellenünk hódítóként egy másik legyőzött ország, Ausztria. Felrobbantják a dévényi Árpád-szobrot. Erdélyben szervezkedik a magyarság a románok hatalmaskodása ellen. A Lenin-fiúk által meggyilkolt Fery Oszkár csendőrtábornokról utcát készülnek elnevezni.

Fery Oszkár Forrás: Fotó: Wikipédia

A Pesti Hírlap szemlézi 12-én a párizsi La Lanterne cikkét, amely hazánkról ír. „A mosolygó magyar fővárosnak sohasem volt ilyen szomorú karácsonya, mint az idén. […] Különösen elviselhetetlen a menekültek nyomora. Ama menekülteké, kiket a régi Magyarország területéről üldöztek el a románok, szerbek és csehek. Budapest különböző pályaudvarainak rakodó vágányain végtelen sorban állnak a főleg rossz állapotban levő vagonok, melyekben több ezer menekült család gyermekekkel és megmentett ingóságokkal talál menedéket. […] Két évvel a háború befejezése után kérdezzük, hogy mi lehet az ilyen nagy nyomornak az oka? A magyarázat a békeszerződésben rejlik. Nem a háború ásta alá Magyarországot, hanem a béke, amelyet ráerőszakoltak.”

Fery Oszkár
Fotó: Wikipédia

Kezdeményezik, hogy Fery Oszkárról, a vörös kommün utolsó napjaiban államellenes összeesküvéssel alaptalanul vádolt, a Lenin-fiúk által több napon át bestiális kegyetlenséggel kínzott, majd 1919 július 21-én kivégzett csendőr altábornagyról utcát nevezzenek el Budán. Az Ujság „Fery Oszkár-utcza” című 12-i vezércikkében helyesli a Magyar Országos Véderő Egylet indítványát. „Másfél évvel a mártír hős halála után nem szabad elfelejteni a mártíromságot, a hősiességet. A bolsevisták megtaksálták Fery Oszkárt, mikor áldozatul szemelték ki. Az újonnan berendezkedett nemzeti Magyarország nem alkalmazhat kisebb mértéket. Ha Fery Oszkár a bolsevistáknak olyan nagy volt, hogy halált mértek rá, kell legalább olyan nagynak lennie minekünk, hogy egy házsorhosszat forgalomban tartsuk a nevét.” Végül később az év folyamán mártíriuma helyszínének, a tanítőképző főiskola pincéjének utcáját, az akkori Mozdony – ma Kiss János altábornagy – utcát keresztelték el Fery Oszkár utcának.

Tavaszias idő köszönt az országra január első napjaiban, ami valószínűsíti, hogy a klímaváltozás már száz évvel ezelőtt megkezdődött. A Magyarország 14-én külön cikket szentel a jelenségnek „Rügyeznek a fák” címmel. „A rettegve várt tél, amely már októberben kemény faggyal köszöntött be Budapesten, s váratlan gyorsasággal magával hozta a széngondokat és hideg szobákat, karácsonytájt hirtelen megenyhült, s azóta egyre langyosodó tavaszi szeleket és esőket szór a magyar városokra. A városi lakosság megkönnyebbülten lélegzik fel, falun azonban nagy a riadalom: a váratlanul enyhe időjárás életre keltette a fákat és az egész növényvilágot. […] a mostani rendellenes időjárás folytán a gyümölcsfák rügyezni kezdenek, s később, a hidegebb idő beálltával elfagynak.” A lapnak a Faluszövetség igazgatója úgy nyilatkozik: „Ilyen enyhe január még nem volt. A gyümölcsfák március elejei állapotban vannak, s tekintve, hogy ezek a januárban képződő rügyek oly finomak, hogy két-három fokos hideg megölheti őket, alapos az aggodalom, hogy egy hirtelenül beálló fagy óriási károkat okozhat idei gyümölcstermésünkben. […] A M. Kir. Növényélettani Állomás megerősítette – érdeklődésünkre – a híreket. – Tavaly is – tették hozzá – ilyen volt az időjárás, azonban az utófagyok elmaradtak, s így remélnünk kell, hogy az idén sem fog beköszönteni egy hirtelen fagy.”