Az erkölcsi hazaárulás harmadik Momentuma

A nemzeti érdek létezik, de ezt nem értik vagy nem akarják érteni a Momentum fiataljai. Ez tragikus.

Fekete-Győr András korábban még tiltakozott a Czeglédyvel való közösködés ellen Fotó: Bruzák Noémi

Fekete-Győr, nevezett „Fegyőr”, a Momentum elnöke néhány nappal ezelőtt Facebook-üzenetben arra buzdította az erdélyi magyar polgárokat, hogy a tegnapi román helyhatósági választásokon bátran szavazzanak a román liberális pártszövetség, az USR PLUS jelöljeire. „Arra szeretnélek kérni titeket, hogy ahol tehetitek, támogassátok az USR PLUS jelöljeit is” – mondta.

Itt álljunk meg egy baráti szóra.

Tavaly, amikor Fekete-Győr a romániai elnökválasztások kampányában az USR PLUS jelöltje, Dan Barna mellett szónokolt, akkor kinyílt a bicska az ember zsebében, főként, hogy nemsokára Donáth Anna a szlovákiai parlamenti választások kampányában a szlovák liberális pártra való szavazásra buzdította a szlovákiai magyarokat.

Nem csoda, hogy ezek után a magyar közvéleménytől – köztük tőlem – kapott hideget-meleget a Momentum és annak elnöke, és sokan – többek között magam is – arra hívtam fel a figyelmet, hogy mindez, ha nem is jogi értelemben, de erkölcsi szempontból hazaárulásnak tekinthető (ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, CÖF-beli kollégám is ezt hangoztatta).

A pártban láthatóan győzött a Donáth–Berg–Cseh-féle internacionalista-kozmopolita (urbánus) vonal, a „Világ liberálisai, egyesüljetek!” felkiáltás szellemiségében. Ha egyáltalán valaha is lett volna nem internacionalista, hanem nemzeti vonulat a párton belül. De ha volt is ilyen, vagy akadna is néhány „másként gondolkodó” (mert náluk valóban a nemzeti értékrendűek a másként gondolkodók), azoknak a szava egyértelműen és totálisan háttérbe szorult.

De mégis, muszáj feltenni a kérdést: miféle meggondolás állhat a Fekete-Győr–Donáth–Berg–Cseh-féle nemzetellenes politizálás mögött?

Megmondom, ha ők nem is mondják ki: az, hogy egy mai, „haladó” vagy „progresszív” (vicces ez a fogalom) politikus a „modern” világban a politikai ideológiájának, s nem a nemzetének kell megfelelnie, hiszen a 21. században már benne élünk a nagy világtársadalomban, ahol a nemzetek jelentéktelen semmivé foszlanak amúgy is, mindez csak idő kérdése.

Ezért, ha a Momentum „liberális” párt, akkor mind az unióban, azon belül az Európai Parlamentben, mind a szomszédos országokban, ahol honfitársaink élnek, kizárólag az ideológiájuk alapján kell fellépniük, nem törődve a magyar nemzeti érdekekkel, a magyar identitással, a hazafiassággal.

És ez az erkölcsi hazaárulás.

Tudniillik ebben a nagy világtársadalom és nyílttársadalom-vízióban csak azt nem veszik észre – nagyon naivul –, hogy amíg ők eladják egy tál lencséért a magyar érdekeket, addig a román, szlovák, de az unióban az osztrák, a holland, a francia, a dán stb. liberálisok röhögnek a markukba, mert ilyen nemzeti önfeladásra ők sohasem lennének képesek, ám szívesen kihasználják a momentumos hasznos idiótákban rejlő lehetőségeket. (Láttam a korábban nacionalista-soviniszta, mára azonban kozmopolita-globalista-sorosista Dacian Ciolos arcát a tévén keresztül azon a bizonyos CSR PLUS-gyűlésen, ahol Fekete-Győr felszólalt: az ő gúnyos mosolyában minden benne volt.)

A nemzeti érdek – szerencsére – továbbra is szívósan létezik, de ezt vagy nem értik, vagy nem akarják érteni a momentumos fiatalok. Ez pedig tragikus.

És teljesen logikus, hogy csatlakoztak Gyurcsány Ferenchez.

Utóirat: lehetséges, hogy a hazaárulásról szóló, jelenleg nagyon zárt értelmezésű törvényünk némi pontosításra, kiterjesztésre szorulna. Például belekerülhetne a büntető törvénykönyv 2012. évi C. törvényébe egy olyan kitétel, amelyik arról szól, hogy minden olyan tevékenység, mely az országnak és a nemzetnek világos és közvetlen (clear and present) politikai, gazdasági vagy egyéb károkat okoz, hazaárulásnak minősül.