A mezőgazdaság jövőjéről vitáztak a parlamentben

A kormány olyan eredményt tudott elérni a koppenhágai megállapodással, amelyel a magyar mezőgazdaság jelentős előnyökhöz juthat az uniós csatlakozás után - hangzott el a mai, témával foglalkozó parlamenti vitanapon. Ezzel szemben Glattfelder Béla úgy tartja: az ország többre számított, de most már azzal kell foglalkozni, hogy minél többet kihozzanak a megállapodás nyújtotta lehetőségekből.

A külügyminiszter szerint a koppenhágai megállapodással a kormány olyan eredményt tudott elérni, amellyel a magyar mezőgazdaság jelentős előnyökhöz juthat az uniós csatlakozás után. Kovács László kedden az Országgyűlésben, a magyar agráriumról tartott parlamenti vitanapon hangsúlyozta: bár ellenzéki képviselők szerint nem sikerült azokat az előnyöket kiharcolni, amelyet az Orbán-kormány célul tűzött ki, az eredmények minden tekintetben felülmúlták az unió ajánlatát. A külügyminiszter jelezte: Magyarország az első évben a portugál vagy a spanyol gazdáknak nyújtott támogatások 90 százalékának megfelelő összeget kap, a belépés utáni második évben pedig már
annak mintegy másfélszereséhez juthat hozzá.

Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a
vitanap címére utalva – Mezőgazdaságunk a koppenhágai csatavesztés után – leszögezte, hogy a koppenhágai tárgyalásokon elért kvóták megfelelnek a jelenlegi termelés színvonalának. Mint fogalmazott, nemhogy csatavesztés, de még pozícióvesztés sem történt Koppenhágában. Úgy vélte, hogy ha rövidlátó pártérdekeken sikerül túllépni, Magyarország az egyik legfejlettebb mezőgazdasági országgá válhat.

Magda Sándor (MSZP) – kapcsolódva az agrárminiszterhez – szintén úgy vélte, hogy Koppenhágában ennél kedvezőbb megállapodást nem lehetett elérni. Elismerte ugyanakkor, hogy Magyarország nem minden célja teljesült maradéktalanul.
Glattfelder Béla (Fidesz): az ország többre számított, de most már azzal kell foglalkozni, hogy minél többet kihozzanak a megállapodás nyújtotta lehetőségekből. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány azt kívánta elérni a tárgyalásokon, hogy Magyarország a régi tagokéval egyenlő mezőgazdasági támogatást kapjon, tehát a közvetlen kifizetések 100 százalékát.

Szent-Iványi István (SZDSZ) kifogásolta a vitanap címét,
amelyben a kezdeményezők csatavesztésnek nevezték a koppenhágai megállapodást. Mint mondta, Magyarország nem háborút folytatott az unióval, és az unió nem ellenség.
Boros Imre független képviselő a kvótákról szólva kijelentette, hogy ezekből egy olcsó nyersanyagot termelő mezőgazdaság képe bontakozik ki. Hozzátette: tízezres, de lehet hogy százezres nagyságrendben szűnnek majd meg álláshelyek, és erre a helyzetre nincs programja a kormánynak.

Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: abban nincs vita közöttünk, hogy az EU fukar kezekkel mért, és nem méltányos a magatartása – fogalmazott, de hozzáfűzte: „Magyarország az összes jelölt közül a legnagyobb referenciahozamot érte el, például Lengyelországnál ötven százalékkal többet kapott”.

Németh Imre mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormányzat több lépést tett a mezőgazdaság konszolidációjáért, többek között az adósságrendezésen, vagy a kárrendezési támogatásokon keresztül. Hozzátette: most indulnak azok a hitelprogramok is, amelyek segíthetnek a magyar gazdákon.
Gráf József szocialista képviselő arról beszélt: az
állattenyésztés terén, különösen a sertéstartás területén a legtöbb
teendő. Beszélt ugyanakkor arról, hogy az unióban megszűnik az a gyors ingadozás, amely a felvásárlási árak tekintetében az utóbbi években jellemző volt

Farkas Sándor (Fidesz) a SAPARD-programok kapcsán elmondta: a kormány a nehezen hozzáférhető forrásokat beépítette a mezőgazdasági támogatásainak rendszerébe. Felhívta a kormányzat figyelmét a hosszú tél után felmerülő problémákra: a fagykárokra és a belvízveszélyre. Úgy vélte: mintegy 30 milliárd forinttal kellene növelni a mezőgazdasági műszaki beruházások támogatására szánt keretet. Gőgös Zoltán (MSZP) a SAPARD-programról azt mondta: a támogatások iránt sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mint ahogy előre látszott. Hozzátette: a feltételek ugyanakkor néhol túl szigorúak voltak, többek között az eredményességi kvótákat és az elnyerhető összeg felső határát kellene korrigálni.

Medgyasszay László (MDF) leszögezte, hogy továbbra is vállalja a
vitának adott címet, ugyanakkor hozzátette, hogy a Koppenhágában történtek mára már indifferenssé váltak.
Kifejtette: az MDF a kormánytól az intézményrendszer
fejlesztését, az ország adottságainak jobb kihasználását várja el,
továbbá frakciója követelései között említette az azonnali
tőkejuttatást a mezőgazdaságnak, valamint azt, hogy a termőföld a
gazdálkodók tulajdonába kerüljön.

A vita végén minden frakció felszólalója köszönetet mondott az
MDF-nek a vita kezdeményezéséért. A vitát a kormánypárti képviselők is hasznosnak minősítették. Kis Zoltán (SZDSZ) szerint a vita konstruktív légkörben zajlott. A szabad demokrata honatya hangsúlyozta a pontos regisztráció szükségességét az agrárszférában, mert enélkül – mint mondta – sem
hitelt, sem támogatást nem fognak tudni a gazdálkodók igénybe venni. Az elnöklő Harrach Péter lezárta a vitanapot.