Az említett hitelek, melyek túlnyomó részben kisvállalkozásoktól, tehetős magánszemélyektől és uzsorásoktól származnak, mára a likviditás biztosításának fontos eszközeivé váltak, a vidéki városokban tevékeny kis- és közepes vállalatok számára például sok esetben a túlélést jelentik. A túlfűtött ingatlanpiac lehűtését szolgáló rendelkezések következtében ugyanis az elmúlt évek során jelentősen beszűkültek a hitelfelvételi lehetőségek, a gazdaság lassulása, az infláció és a képzett munkaerő hiánya pedig ezeket a cégeket sújtja leginkább.
A svájci UBS AG tavaly ősszel 2-4 ezer milliárd jüanra (72-144 ezer milliárd forint) tette az „asztal alatti” hitelek nagyságát, ami a tavalyi kínai bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát közelíti. A Fitch Ratings hitelminősítő szerint a felvett hitelek felét bankrendszeren kívüli kölcsönök teszik ki.
A hitelek legalizálására a kínai központi bank és a Kínai Banki Szabályozó Bizottság (CBRC) a délkelet-kínai Vencsou (Wenzhou) városában próbajelleggel reformokat vezet be – mondta a kínai miniszterelnök. Vencsoura azért esett a választás, mert a város a nem hivatalos hitelezés egyik leginkább érintett területe. A gyakran 90-120 százalékos kamatú hitelt visszafizetni nem tudó vállalkozók a múlt év végén tömegesen „menekültek el” onnan, több tízmilliárd jüan adósságot hagyva maguk után.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
