Az FTD beszámolója szerint a Roland Berger elvesztette a hitét abban, hogy sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 300 millió eurót. „Az az európai politika egyik legfontosabb presztízsprojektje így a bukás szélére került” – írta a lap, utalva arra, hogy az EU-ban a pénzügyi válság kiteljesedése, 2008 óta téma a hitelminősítői piac 95 százalékát uraló és a válság elmélyülésében vétkesnek tartott „három nagy” – az amerikai Moody’s és Standard & Poor’s, valamint az európai Fitch Ratings – hatalmának megtörése egy új szereplő piacra léptetésével.
Standard & Poor’s (S&P)
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja 1966 óta a tőzsdén jegyzett, vegyes profilú, amerikai médiakonszern, a McGraw-Hill vállalat része. A vállalkozást a tervek szerint 2012 végéig feldarabolják, így az S&P ennek jegyében önállósodni akar.
Moody’s
Az S&P legnagyobb versenytársát már jelenleg is önállóan jegyzik a tőzsdén, egyes részeinek tulajdonosai ismert befektetési alapok, így Warren Buffet cégéé, a Berkshire Hathawayé a cég 12,3 százaléka. Az 1909-ben John Moody által alapított holding része a Moody’s Investors Service, amely pénzügyi kutatással és elemzéssel, hitelminősítéssel foglalkozik.
Fitch
A hitelminősítők között a harmadik, s bár szintén amerikai alapítású, ma már 60 százaléka a Fimalac francia pénzügyi befektetőcég kezében van, a maradék részét az – egyebek között a Cosmopolitant és az Elle magazint kiadó – amerikai Hearst médiakonszern tartja kézben. „Francia kapcsolata” miatt a Fitch Ratingset tartják az „európai hitelminősítőnek”, bár székhelye New Yorkban és Londonban van.
(Forrás: MNO)
A pénzügyi világ legbefolyásosabb személyei állnak a három nagy hitelminősítő hátterében – írtaa Magyar Nemzet spanyol lapértesülésekre hivatkozva.
Az FTD szerint a Roland Bergernél szinte teljesen leállítják a projektet, csak az üzleti modell továbbfejlesztésével foglalkoznak, az induló tőke összegyűjtését célzó erőfeszítésekkel pedig felhagynak.
A cég képviselői hétfőn közölték: folytatódnak a tárgyalások, hiszen európai bankok részéről van érdeklődés az elképzelés iránt. Hozzátették azonban, hogy „egyelőre nem érkezett konkrét ígéret” a szükséges finanszírozás biztosítására.
A terv szerint az új hitelminősítő szakítana az ágazatban érvényesülő gyakorlattal, vagyis nem a kibocsátók fizetnének a munkáért – a kibocsátott értékpapírok hitelminősítői besorolásáért –, hanem a befektetők. Ez biztosítaná az intézet függetlenségét az értékelt pénzügyi terméktől, az azonban nem világos, hogy a befektetőket miként lehetne rávenni arra, hogy fizessenek a hitelminősítésért. A koncepciót ezért a kiszemelt támogatók közül sokan bírálták, és végül nem adtak rá pénzt – írta az FTD.
Az elképzelés szerint a hitelminősítő nonprofit alapítványi formában működne. A finanszírozást az első időszakban 30 befektető biztosítaná egyenként 10 millió euró befizetésével. A támogatást nagyjából 5-7 év múlva fizetné vissza a hitelminősítő, amely a remények szerint akkorra már a saját lábára állna és a működési bevételből törleszteni tudná az alapítók felajánlásait. A 2011 elején bemutatott koncepció időközben módosult, a vállalkozást szervező német cég megpróbált állami támogatást szerezni, de a német kormány elzárkózott a felvetéstől – írta az FTD.
Martin Kotthaus, a német pénzügyminisztérium szóvivője hétfőn a beszámolóra reagálva elmondta: sajnálatos lenne, ha nem sikerülne létrehozni egy új hitelminősítőt, mert nagyobb versenyre van szükség a piacon, a tervet azonban állami közreműködés nélkül kell végrehajtani, mert csak így biztosítható a piac új szereplőjének hitelessége.
