Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics idei második negyedévi átfogó európai prognózisa szerint úgy tűnik, hogy az EKB hosszú távú refinanszírozási műveletei elejét vették egy komoly finanszírozási válság kialakulásának az euróövezeti bankszektorban. Emellett a likviditáspótló hitelből egyes eurótagállamok, például Olaszország és Spanyolország bankjai szuverén kötvényeket vásároltak, amivel lejjebb vitték országaik állampapírhozamait a tavalyi év végén mért veszélyes magasságokból.
Az EKB-műveletek azonban nem kezelték az euróövezet nagy térségeit gyötrő, mélyen gyökerező gazdasági problémákat, és különösen a déli, valamint a perifériális tagállamok kilátásai továbbra is „siralmasak”. Mindezek alapján a Capital Economics londoni stratégái közölték: fenntartják azt az álláspontjukat, hogy az euróövezet „korlátozott formájú” felbomlása várható a következő két évben, és a folyamat esetleg már az idén megkezdődik Görögország távozásával.
Görögország kilátásairól a ház közgazdászai úgy vélekedtek a negyedéves elemzésben, hogy a második pénzügyi segélyprogram sem segít sokat a görög gazdaság alapvető gondjainak megoldásában, ráadásul kérdéses, hogy a májusi választások után hivatalba lépő új kormány teljesíti-e a mentőcsomag további kemény megszorításokkal járó feltételeit.
A feltételek között szerepel például, hogy a görög kormánynak az államháztartás elsődleges egyenlegét a tavalyi 2,4 százalékos hiányból 2014-ig 4,5 százalékos GDP-arányos többletbe kell átfordítania, és a hazai össztermékhez mért görög államadósság-ráta még ebben az esetben is 120 százalék körül lenne 2020-ban – áll a Capital Economics elemzésében.
A ház azonban a görög gazdaságban idén 8 százalékos, jövőre 7 százalékos visszaesést jósol, és ennek alapján túlzottan derűlátónak ítéli a segélycsomagban kijelölt célokat.
A világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az Európai Unió tagja a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision kedden ismertetett idei első negyedéves összesítése szerint. A közép- és kelet-európai államokra vonatkozóan az IMF idei növekedési becslése 1,9, a jövő évi 2,9 százalék. A Goldman Sachs elemzői hétfőn azt közölték: Magyarország mellett Csehország és Lengyelország profitálhat leginkább a nyugat-európai konjunktúra várható élénküléséből.
Írtunk arról is, hogy egy Nobel-díjas közgazdász szerint Spanyolország a válság „epicentrumává” nőtte ki magát, ugyanakkor az Eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker is úgy véli, hogy a nyomás alá került Spanyolországnak nincs szüksége segítségre. Korábban beszámoltunk arról is, az adósságválság nem kíméli az erősebb lábakon álló gazdaságokat sem: az Európai Unió tagállamaiban folyamatosan nő az eladósodottság mértéke.
A Capital Economics londoni elemzői mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Görögország az adósságátrendezés ellenére újból törlesztésképtelenné válik, „talán már néhány hónapon belül”, és végül a nyomásnak engedve távozik az euróövezetből.
A cég szerint Görögország kilépése rövid távon súlyosbítaná a görög adósságválságot, de ez bizonyulhat az egyetlen lehetőségnek arra, hogy Görögország elkerülje a többévi gazdasági depressziót és deflációt.
A ház várakozása szerint Görögország után „idővel” Portugália is távozik a valutaunióból.
A Capital Economics közgazdászai a következő két évre általuk várt részleges eurófelbomlás következményeként ugyanerre az időszakra folyamatos recessziót is várnak a valutauniós térségben. Előrejelzésük szerint az euróövezet GDP-értéke az idén átlagosan 1,0 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal csökken.
Görögország távozását más nagy londoni házak is valószínűsítik.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – áprilisra szóló havi globális prognózisában közölte, hogy jelenleg 40 százalékos esélyt ad Görögország euróövezeti tagságának két éven belüli megszűnésére. A ház szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik és kiesik az euróövezetből, akkor a „belátható jövőben” nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra, és valószínűleg tőkekorlátozásokat – ezek érvényesítésére pedig határellenőrzést – is be kellene vezetnie.
Ráadásul az EU-szerződésekben nincs olyan opció, amely lehetővé tenné a távozást az euróövezetből, így az euró elhagyásának egyetlen legális módja az lenne, hogy az ország azonnal távozik az EU-ból is. Görögország ugyan megtalálhatja a módját e jogi akadály megkerülésének, ám a tőkekorlátozások bevezetése és az ezzel valószínűleg együtt járó határellenőrzés mindenképpen az egységes uniós piaci szabályok súlyos megsértését jelentené – hangsúlyozták az EIU londoni elemzői.
