Írtunk arról is, hogy egy Nobel-díjas közgazdász szerint Spanyolország a válság „epicentrumává” nőtte ki magát, ugyanakkor az Eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker is úgy véli, hogy a nyomás alá került Spanyolországnak nincs szüksége segítségre. Korábban beszámoltunk arról is, az adósságválság nem kíméli az erősebb lábakon álló gazdaságokat sem: az Európai Unió tagállamaiban folyamatosan nő az eladósodottság mértéke.
A Capital Economics londoni elemzői mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Görögország az adósságátrendezés ellenére újból törlesztésképtelenné válik, „talán már néhány hónapon belül”, és végül a nyomásnak engedve távozik az euróövezetből.
A cég szerint Görögország kilépése rövid távon súlyosbítaná a görög adósságválságot, de ez bizonyulhat az egyetlen lehetőségnek arra, hogy Görögország elkerülje a többévi gazdasági depressziót és deflációt.
A ház várakozása szerint Görögország után „idővel” Portugália is távozik a valutaunióból.
A Capital Economics közgazdászai a következő két évre általuk várt részleges eurófelbomlás következményeként ugyanerre az időszakra folyamatos recessziót is várnak a valutauniós térségben. Előrejelzésük szerint az euróövezet GDP-értéke az idén átlagosan 1,0 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal csökken.
Görögország távozását más nagy londoni házak is valószínűsítik.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – áprilisra szóló havi globális prognózisában közölte, hogy jelenleg 40 százalékos esélyt ad Görögország euróövezeti tagságának két éven belüli megszűnésére. A ház szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik és kiesik az euróövezetből, akkor a „belátható jövőben” nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra, és valószínűleg tőkekorlátozásokat – ezek érvényesítésére pedig határellenőrzést – is be kellene vezetnie.
