Készül a költségvetés, terítéken vannak az adóügyek, repked minden a levegőben. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes NGM-államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában a minap arra figyelmeztetett, hogy azt viszonylag pontosan meg lehet mondani, ki a szegény, azzal azonban vigyázni kell, kit nevezünk gazdagnak.
– A második sávnak a határai az elmúlt években rendre 2-3 százezres havi jövedelemnél mozogtak. Tehát, ha valaki azt mondja, hogy a gazdagoknak adott ez az új rendszer, akkor azt mondja, hogy aki kétszázezer forintnál többet keres, az a gazdag. Azért gondoljuk meg, ez az összeg kevesebb, mint ezer euró, Németországban ez a minimálbér – mutatott rá Balog Ádám a köztelevízióban kedd reggel.
A kormány politikájával kapcsolatban a legkomolyabb vád, hogy válságidőszakban, amikor állami kiadásokat kell szűkíteni, amikor kevés pénze van a költségvetésnek, forrásokat kell találni, és a feltételezett gazdag réteget mégsem adóztatják megfelelően. Viszont közismert, hogy az igazán gazdagok már azt is megtehetik, hogy cégeik nem is Magyarországon vannak bejelentve, adóhivatal legyen a talpán, amely ezeket kiszűri.
– Természetesen csak a látható jövedelmekről tudunk beszélni, azokat tudjuk megadóztatni. Való igaz, hogy bizonyos jövedelemszint fölött már nem vallják be a jövedelmeiket, hanem más módon helyezik el – ismeri el a politikus. Év végéig azonban mindenképpen ki kell jönnie a költségvetésnek bizonyos problémákból; egyes felvetések szerint azok az adófajták, amelyek biztosan lesznek – például a tranzakciós díj –, lényegileg a vagyonadót és az ingatlanadót, tehát az úgynevezett személyi vagyont váltják ki. Balog Ádám árnyal: – Sosem volt szó vagyonadóról ebben a formában a második Orbán-kormány alatt, a tranzakciós illetéket, illetve a biztosítási adót azért terveztük meg a jövő évtől kezdve, hogy az EU-s elvárásoknak, illetve a saját ígéreteinknek megfeleljünk, és a hiánycélt megfelelő szinten, 2,5, illetve 2,2 százalék alatt tudjuk tartani.
Ingatlanadó: nem!
Az viszont biztos, hogy szó volt az ingatlanadóról; Balog hangsúlyozza, ezen már túl vagyunk, „az nem lesz, nincs erről vita, nincs is napirenden”. Létezik viszont egy vitairat a földtulajdon megadóztatásáról, ez viszont még közigazgatási fázisban sincsen, a Vidékfejlesztési Minisztérium környékén készült egy ilyen anyag, állítja a helyettes államtitkár. Az adószerkezet változásával kapcsolatban számos szakértő azt tartja problematikusnak, hogy az nem olcsóbbá teszi, hanem drágítja a foglalkoztatást. Balog viszont úgy véli, az adószerkezetet most tudatosan alakították úgy át, hogy kiszámíthatóan lehessen a munkát terhelő adókat tervezni mind a vállalkozások, mind az állam oldaláról, és ez inkább ösztönöz a munkára. Hogy mire alapozzák ezt?
– Adóügyekről beszélünk munkahelyteremtés kapcsán. A munkát terhelő makroszintű adók összértéke csökkent, a munkavállalók széles tömegénél pedig kevesebb az adóteher. Ott, ahol alacsony a termelékenység a képzetlenség, gyesről visszatérő, tartósan állástalan vagy a fiatal munkaerő miatt, olyan, célzott kedvezményrendszer bevezetésének útján vagyunk, amely biztosítja az úgynevezett érzékeny csoportok még alacsonyabb adóterhelését – vázolta Balog.
