Jobban megéri bérelni, mint vásárolni

A lakbérek jelenleg a piaci ár alatt vannak, az önerővel csökkentett lakáshitel törlesztőrészlete viszont ennél magasabb.

BL
2012. 07. 01. 10:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelzett tranzakcióhiány a következő kalkuláció eredménye: a válság előtt – már a túlfűtöttségtől mentes időszakban – a lakás-adásvételek éves száma 150-180 ezer volt, ez 2009-től évi 80-90 ezerre csökkent. Ha a 2009 óta eltelt időre csak a különbség felével számolunk, akkor is 100-150 ezer a meg nem valósult tranzakció. Az elmaradás okának leginkább a gazdasági bizonytalanságot tüntetik fel a szakértők, amely miatt a lakásra szoruló ember nem mer eladósodni, illetve a bankok sem aktívak a hitelezésben.

Általános az igények lejjebb adása

Kosztolánczy György, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: a bérelt lakások lakbére akkor tekinthető piacinak, ha éves mértéke eléri a lakás árának öt százalékát. Miután a lakbérek jelenleg ez alattiak, az önerővel csökkentett lakáshitel törlesztőrészlete viszont magasabb, így a potenciális vevő jobban jár, ha lakást bérel, a megtakarítását pedig – magas kamaton – betétben tartja.

Vannak azonban olyan társadalmi rétegek, amelyek ha most el is halasztják a vásárlást, előbb-utóbb vevőként jelentkeznek – mondta az ügyvezető. Ebbe a körbe tartoznak a fiatalok, akik családot akarnak alapítani, illetve azok a családok, amelyek  kinövik a lakást. Ezzel szemben a kínálati oldalon megjelennek azok, akik vagy nem tudják a nagy lakásukat fenntartani, vagy éppen felesleges kiadásnak ítélik a magas rezsit, és kisebb lakásba költöznek. Az igények lejjebb adása egyébként általános, amit jól tükröz az a tény, hogy kereslet az 5-15 millió forint közti lakásokra van, az ennél sokkal drágább családi házakat viszont már alig-alig lehet eladni.

Nagyobb teret nyerhet a bérlakás

Jelen van az a tendencia is, hogy aki bérlakásban kezdi az életét, az később is szívesebben lakik ilyenben. Így elképzelhető, hogy hosszabb távon Magyarországon is nagyobb teret nyer a bérlakás a tulajdonnal szemben – jegyezte meg Valkó Dávid.

Kosztolánczy György szerint kínálat éppen lenne, hiszen a kétezres évek közepén főleg ír, spanyol és olasz magánemberek is vásároltak – befektetési céllal – lakást Budapesten. Ők mára nagyrészt túladtak a lakásaikon. Ami nem kelt el, azt túl drágán kínálják. A helyükbe egyre inkább az orosz és kínai befektetők lépnek – jegyezte meg.

Kettészakadt az ország

Az OTP lakóingatlan-értéktérképe szerint tavaly két százalékkal csökkentek a lakásárak Magyarországon. A forgalom tekintetében az ország kettészakadt: a Dunántúlon csak három megyében csökkent a fogalom, míg a Dunától keletre csak három megyében nőtt – idézte cége legutóbbi elemzését Valkó Dávid.

A megyeszékhelyek közül Győr, valamint a Mercedes beruházása miatt ipari központtá lett Kecskemét környékén nőtt leginkább a forgalom. Aktív a piac az egyetemi városokban, valamint az ország nyugati peremén is, ahonnan át lehet járni – akár naponta is – Ausztriába dolgozni. Optimista előrejelzés szerint az idén megáll az áresés, és az elhalasztott kereslet egy részéből is tranzakció válhat – tette hozzá a vezető elemző.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.