Jobban megéri bérelni, mint vásárolni

A lakbérek jelenleg a piaci ár alatt vannak, az önerővel csökkentett lakáshitel törlesztőrészlete viszont ennél magasabb.

A jelzett tranzakcióhiány a következő kalkuláció eredménye: a válság előtt – már a túlfűtöttségtől mentes időszakban – a lakás-adásvételek éves száma 150-180 ezer volt, ez 2009-től évi 80-90 ezerre csökkent. Ha a 2009 óta eltelt időre csak a különbség felével számolunk, akkor is 100-150 ezer a meg nem valósult tranzakció. Az elmaradás okának leginkább a gazdasági bizonytalanságot tüntetik fel a szakértők, amely miatt a lakásra szoruló ember nem mer eladósodni, illetve a bankok sem aktívak a hitelezésben.

Általános az igények lejjebb adása

Kosztolánczy György, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: a bérelt lakások lakbére akkor tekinthető piacinak, ha éves mértéke eléri a lakás árának öt százalékát. Miután a lakbérek jelenleg ez alattiak, az önerővel csökkentett lakáshitel törlesztőrészlete viszont magasabb, így a potenciális vevő jobban jár, ha lakást bérel, a megtakarítását pedig – magas kamaton – betétben tartja.

Vannak azonban olyan társadalmi rétegek, amelyek ha most el is halasztják a vásárlást, előbb-utóbb vevőként jelentkeznek – mondta az ügyvezető. Ebbe a körbe tartoznak a fiatalok, akik családot akarnak alapítani, illetve azok a családok, amelyek  kinövik a lakást. Ezzel szemben a kínálati oldalon megjelennek azok, akik vagy nem tudják a nagy lakásukat fenntartani, vagy éppen felesleges kiadásnak ítélik a magas rezsit, és kisebb lakásba költöznek. Az igények lejjebb adása egyébként általános, amit jól tükröz az a tény, hogy kereslet az 5-15 millió forint közti lakásokra van, az ennél sokkal drágább családi házakat viszont már alig-alig lehet eladni.

Nagyobb teret nyerhet a bérlakás

Jelen van az a tendencia is, hogy aki bérlakásban kezdi az életét, az később is szívesebben lakik ilyenben. Így elképzelhető, hogy hosszabb távon Magyarországon is nagyobb teret nyer a bérlakás a tulajdonnal szemben – jegyezte meg Valkó Dávid.

Kosztolánczy György szerint kínálat éppen lenne, hiszen a kétezres évek közepén főleg ír, spanyol és olasz magánemberek is vásároltak – befektetési céllal – lakást Budapesten. Ők mára nagyrészt túladtak a lakásaikon. Ami nem kelt el, azt túl drágán kínálják. A helyükbe egyre inkább az orosz és kínai befektetők lépnek – jegyezte meg.

Kettészakadt az ország

Az OTP lakóingatlan-értéktérképe szerint tavaly két százalékkal csökkentek a lakásárak Magyarországon. A forgalom tekintetében az ország kettészakadt: a Dunántúlon csak három megyében csökkent a fogalom, míg a Dunától keletre csak három megyében nőtt – idézte cége legutóbbi elemzését Valkó Dávid.

A megyeszékhelyek közül Győr, valamint a Mercedes beruházása miatt ipari központtá lett Kecskemét környékén nőtt leginkább a forgalom. Aktív a piac az egyetemi városokban, valamint az ország nyugati peremén is, ahonnan át lehet járni – akár naponta is – Ausztriába dolgozni. Optimista előrejelzés szerint az idén megáll az áresés, és az elhalasztott kereslet egy részéből is tranzakció válhat – tette hozzá a vezető elemző.