Alapvető konszenzus alakult ki az utóbbi években az atomerőművek bezárását illetően Belgiumban. Az országnak jelen pillanatban két működő nukleáris létesítménye van – az egyik a Doel város közelében elhelyezkedő, a másik a Tihange az ország déli részén található. A Doel melletti létesítmény két legrégebbi reaktora immár harminchét éve szolgálja Belgiumot, a tervek szerint ezeket zárják be 2016-ra. Ez az erőmű egész Európában egyedülálló bizonyos szempontból: sehol máshol nincs atomlétesítmény ilyen sűrűn lakott vidéken – több mint kilencmillióan élnek a közelben.
Az összes belga reaktor az eddigi tervek szerint 2025-ben állna le, eddig kellene Belgiumnak elegendő alternatív energiaforrást találnia. Az átállás ugyanakkor nem teljesen zökkenőmentes: a két legrégebben átadott Doeli részleggel egyidős Tihange-i elsőszámú reaktor működését ugyanis tíz évvel meghosszabbítanák egy új terv szerint – számol be a L’Echo.
Az ötletgazda Melchior Wathelet szerint ez a versenyhelyzet fenntartásának érdekében lenne hasznos. Nem mellesleg, az előrejelzések szerint a legrégebbi Tihange-i reaktor bezárása 2015 és 2017 között ellátási hiányosságokat okozna: legsúlyosabb esetben kétezer megawatt hiányozna Belgium energiagazdálkodásából. Így viszont felmerült a túltermelés lehetősége: míg az atomerőművek a nap huszonnégy órájában rendelkezésre állnak, addig a szél- vagy akár a naperőművek némileg kiszámíthatatlanabb működésűek. Így akár az is megeshet, hogy Belgium igényeihez képest túltermelés jön létre a Tihange-i reaktor fenntartásával.
Egyre több a kritikus
A korábbi politikai konszenzus mostanra felbomlani látszik. A Flamand Kereszténydemokrata Párt ugyanis a Doel 1-2 bezárásával sem ért egyet. Ennek fő oka, hogy számítások szerint másfél ezer munkahely tűnne el, akár közvetett, akár közvetlen módon. Egy másik „kritikus” párt a flamand tartományi koalícióban részt vevő Sp. a (flamand szocialisták), szerintük tartani kellene az eredeti ütemtervet, vagyis a Doel 1-2 mellett be kellene négy év múlva zárni a Tihange-i egyes számú reaktort is. Bart Martens szocialista politikusnak a VRT rádióban elmondott véleménye szerint ennyi saját termelésű nukleáris energiára már nincs szükség, vagyis a zöldenergia fejlesztése mellett – ha szükség van rá – lehet külföldről is energiát importálni. Ebben a helyzetben pedig aligha van szükség egy régi reaktor fenntartására.
Pénzügyi zavarok
Jelentős lehet ugyanakkor a bezárások adóügyi vonzata. Amennyiben az energiaügyi államtitkár terveit követik, vagyis csak a Doel 1-2-t zárják be, az is jelentős bevétel csökkenést eredményez majd négy év múlva. A jelenlegi 550 millió eurós bevétel – melyet a megtermelt megawatt mennyisége alapján számítanak – lecsökken majd 370 millió euróra, vagyis durván a kétharmadára.
Belgium még 2003-ban döntött a legrégebbi reaktorok 2016-os leállításáról. A fukushimai tragédia után az atomerőművek megszüntetése mind szélesebb társadalmi támogatást kapott. A belgák tehát – csakúgy, mint a németek – a jelenlegi terveknek megfelelően a teljes atomarzenál bezárását tervezik.
(L’Echo, Reuters)