Nem sokáig tart a piaci optimizmus?

Várhatóan nem lesz tartós az elmúlt napok piaci eufóriája – vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A kockázatvállalási hangulat az elmúlt kereskedési hét utolsó napjaiban markáns javulásának indult, miután Mario Draghi, az EKB elnöke egy londoni befektetési konferencián kijelentette, hogy az eurójegybank – törvényes mandátumának határain belül – minden lehetséges eszközt kész bevetni az euró megvédésére. Hozzátette: az európeriféria gazdaságainak állampapírhozamai túl magasak ahhoz, hogy az EKB monetáris politikájának transzmissziós funkciója zavartalanul működhessen. A piacok ezt a megfogalmazást egyértelműen az EKB tényleges kötvénypiaci beavatkozását előkészítő verbális intervencióként értelmezték.

A Draghi-nyilatkozatot követő kockázatvállalási hullám jót tett a magyar kockázati mutatóknak is. A magyar szuverén devizakötvény-kötelezettségek törlesztésbiztosítási tranzakciói (credit default swaps, CDS) 490 bázispont környékén mozogtak a múlt hét utolsó napjaiban, jóllehet a múlt hét közepén – a legnagyobb citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA kimutatása szerint – még 510 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon. Az elmúlt kereskedési hét zárására kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre a múlt hét utolsó kereskedési napján 490 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínáltak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat Londonban, csaknem 20 ezer euróval olcsóbban, mint a hét közepén. Meredeken csökkentek az euróövezeti periféria CDS-árazásai is.

Nem vették észre

Olaszország ötéves államkötvényeinek CDS-középárfolyama 524 bázispont körül mozgott a heti zárásban az 557,3 bázispontos hét közepi szint után, Spanyolország CDS-kontraktusai a Draghi-nyilatkozat előtti utolsó, 622,8 bázispontos záróról 588 bázispontra, Portugália szuverén törlesztéskockázati tranzakciói 897,4 bázispontról 850 bázispontra süllyedtek a londoni kereskedési hét végére.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai azonban befektetőknek összeállított heti piaci összefoglalójukban úgy vélekedtek, hogy a piaci szereplők „nem vették észre, vagy figyelmen kívül hagyták” Draghi kijelentésének azt az elemét, amely szerint az EKB „mandátumának határain belül” kész minden lehetséges eszközt bevetni az euró megvédésére.

Három rövid szó

A ház londoni elemzői szerint „e három rövid szó” jelentőségét kiemelte, amikor Draghi az EKB esetleges újabb szuverén kötvényvásárlásainak kilátásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy irányítása alatt a bank nem fog szembekerülni feladatkörének az előző elnökök által megszabott szigorú értelmezésével. A Capital Economics londoni közgazdászai szerint az EKB elnöke esetleg abban reménykedhet, hogy az eurójegybank kötvénypiaci beavatkozásának lehetőségére tett puszta utalás elég lesz a piac megnyugtatására. Ha ez így van, „az még az euróövezeti gazdaságpolitikai döntéshozatal eddigi színvonalához mérve is rendkívül naiv álláspontot” tükrözne – fogalmaztak értékelésükben a Capital Economics szakértői.

A cég szerint még abban az esetben is, ha a szavakat tettek követik, kétséges, hogy az EKB kötvénypiaci műveleteinek felélesztése mennyire bizonyulna hatékonynak, mivel ezt az eszközt az euróövezeti jegybank eddig is csak „fél szívvel alkalmazta, látványosnak távolról sem nevezhető eredménnyel”. A Capital Economics elemzői szerint mindez nem jelenti azt, hogy az euróövezeti döntéshozók – köztük az EKB vezetői – tétlenül néznék az euróválság eszkalálódását. A cég központi előrejelzési forgatókönyve, amely csupán az euróövezet korlátozott felbomlásával számol – Görögország és Portugália kiesését, viszont Spanyolország és Olaszország bennmaradását valószínűsítve –, éppen arra a feltételezésre épül, hogy az euróövezeti hatóságok az eddigieknél sokkal határozottabb fellépésre szánják el magukat.

Kevés ok

Ugyanakkor az EKB mentőakcióival kapcsolatos korábbi optimista hangulati hullámok – például az, amelyik az EKB hosszú távú refinanszírozási műveleteit (LTRO) követte az idei év elején – nem tartottak nagyon sokáig, „és kevés okot látunk arra, hogy ezúttal ez másképp lenne” – fogalmaztak a Capital Economics londoni elemzői.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató – Londonban összeállított hétfői devizapiaci helyzetértékelésében „reményteljesnek” nevezte a piaci hangulatot a Draghi-nyilatkozat után, amelyet hasonló értelmű megnyilvánulások követtek Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Mario Monti olasz kormányfő részéről. A Commerzbank elemzői szerint azonban az euró annak ellenére közelítette meg az 1,24 dolláros árfolyamot, hogy egyelőre korántsem egyértelmű e jó szándékú nyilatkozatok gyakorlatba ültetésének mikéntje.

A lehetséges lépések listája hosszú: további kamatcsökkentések, újabb LTRO-műveletek, a biztosítékszabályok enyhítése, és mindenekelőtt a kötvénypiaci vásárlási program felélesztése, sőt utalás történt arra is, hogy az EKB esetleg belemenne a Görögországgal szembeni követeléseinek bizonyos mértékű leírásába, ami gyakorlatilag az állami szektor monetáris finanszírozását jelentené. Ha azonban sem az EKB, sem a politikusok nem állnak elő ígéretes válságmegoldási kezdeményezésekkel, akkor a piacok „ünnepi hangulata egy pillanat alatt elpárologhat” – jósolták a Commerzbank elemzői, akik szerint az euró ebben az esetben gyorsan akár 1,2150 dollárig is visszazuhanhat.