Elvarázsol a roma kultúra életszeretete

A világ legnagyobb egynapos fesztiválján, nemzetközi cigány dal napján, augusztus 8-án hét ország tizenegy helyszínén, harminc zenekar gyűlik össze, hogy méltó módon ünnepeljék a sokszínűséget és az összetartozást. Az eseményen legendás cigány és nem cigány művészek biztosítják a lehengerlő, egyedi, fergeteges hangulatot. „A flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dinamizmusa és mélysége egyaránt” – a szervezők arra biztatnak mindenkit, merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra és emellett a saját kulturális sokszínűségünket is.

Fotó: Mirkó István

Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője Fotó: Mirkó István

A nemzetközi cigány dal napját megelőzi a Lakatos Mónika Folk7Fesztivál és Workshop és a Balaton GipsyFest, melyről az énekesnő lapunknak elmondta: – Július 31-én kezdődik és augusztus 3-ig tart a négynapos workshop. Majd érdemes lesz maradni, hiszen utána a Balaton GipsyFest következik három napon keresztül. A workshopra olyanokat várunk, akik szeretik a cigányzenét, a cigány kultúrát és szeretik a Balatont, és van kedvük egy igazán jó társaságban, kellemes hangulatban eltölteni egy-két napot a víz mellett és este egy nagyot bulizni. Ilyenkor lehet érdeklődni a kultúránk olyan részei iránt, amit egyébként az érdeklődők nem tudnak, nem ismernek, vagy egy-egy szöveg mondanivalóját nem értik százszázalékosan, ezért nem tudják átélni teljes egészében a mondanivalót. Itt jó sok eszmecserére lehet számítani az autentikus dallamok mentén, és átérezni, miért dalokban írjuk meg könnyebben azt ami bennünk van, ami az üzenet – folytatta Lakatos Mónika, majd kiemelte: 

– Itt cigányok és nem cigányok valóban tudnak kapcsolódni egymással. Megismerhetik a világunkat, amibe mi beleszülettünk, benne élünk, és arra is fény derül, miért is könnyebb nekünk cigány nyelven megszólaltatni a dalokat. 

Amit még fontosnak tartott a Kossuth-díjas énekesnő elmondani a programról, hogy összművészeti produkció keretein belül még táncot is tanulhatnak a cigány kultúra iránt érdeklődők. 

Batta András, a fesztivál budapesti helyszínének otthont adó Magyar Zene Háza igazgatója köszöntőjében kiemelte: a cigányzene rendkívül színes, csodálatosan gazdag kultúra, amely a legmélyebb érzelmekre hat. Hozzátette: ez a kifejezésmód visszaadja a zene ősiségét, amelyet sok területen már elveszített. Batta András lapunknak úgy fogalmazott: – A nagyon tág értelemben vett cigány zenének, a folk részétől kezdve a városi tradíción át, annak klasszikus zenére gyakorolt hatásáig hagyománya van itt a Magyar Zene Házában. Koncepciónkat is úgy alakítottuk, hogy azokat a zenéket részesítjük előnyben, melyek a maguk természetességében hatnak az emberekre. A cigány zene mindenképpen ilyen. Fantasztikus virtuózaival, hatalmas fiatal tehetségeivel  instrumentális téren, éneklésben, táncban óriási hatást gyakorol az ember egész lényére. Nyáron már lezajlott három nap nálunk, mely a cigány kultúra keresztmetszetét adta. Boldogsággal tölt el, hogy rengetegen odaállnak az ügy mellé nem roma művészek is, amely csodálatos dolog számomra, a mi csapatunk ezért is dolgozik – fogalmazott a Magyar Zene Háza igazgatója, majd úgy folytatta:

Rendezünk nemzetközi fesztivált, illetve időszaki kiállítást is, az egyik vezérfonalunk a roma zenei kultúra. Személy szerint óriási töltést ad a cigány zene, mindig is szerettem, a feleségem révén pedig kifejezetten büszke vagyok roma szálainkra a családban. Az egész életemet klasszikus zene átadásával töltöttem és nagyon sok akadályon átvezetett. A klasszikus zenében mindig valamihez hűnek kell lenni. A tiszta érzelem átadása nagyon sokat ad, ezekben az ösztönzenékben a pillanat varázsa, az érzelem fog meg, ahogyan az emberi lélek kibontakozik általa, mint amikor egy tiszta vizű forráshoz jutunk az erdőben. Szomjazva, mohón isszuk a kultúra szépségét. 

Lakatos Mónika a Romengo együttesben énekel, melynek alapítója férje, Rostás Mihály „Mazsi”, a nemzetközi cigány dal napjának ötletgazdája, vezetője, szervezője. Fotó: Mirkó István

Az idei hazai helyszínek között lesz még Százhalombatta, Hódmezővásárhely, Oroszlány és Beremend, külföldön Franciaországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Szerbiában, Szlovákiában és Romániában lesz Nemzetközi Cigány Dal Napja.

Budapesten, a Magyar Zene Házában a lengyel Megitza, a Romengo, a szerb Bojan Kristic Orkestar; Százhalombattán Szirtes Edina Mókus, az EtnoRom, a Ternipe; Hódmezővásárhelyen a Romengi Voja, a Botos Family és Riz Laura, Farkas István és Zenekara; Oroszlányban az East Gipsy Band, a Romano Drom Trió, a MazsiMó-GipsyMó; Beremenden (az Ördögkatlan Fesztivál keretén belül) a Veronaki Kvartett, a Kanizsa Csillagai, a Gentleman Folk feat Szőke Nikoletta lép színpadra.

A spanyolországi Jerez de la Fronterában lesz autentikus spanyol flamenco, és koncertet ad az Amaro Duho; a franciaországi Lavardinben Viviánn & György Andi és a francia Raphaël Fays Quartet; Párkányban a Khamoro Budapest Band és a magyar–szlovák–román Ando Glaso; Sepsiszentgyörgyön a Kucu Banda és Fláre Beás; a szerbia Oromban (a Malomfesztivál keretén belül) a Vojake Shave és a Kale Lulugyi; Lengyelországban (a Kotelnica Summer Festivalon) a lengyel Teresa Mirga és Kale Bala, valamint a Karaván Família zenél.

A cigány dal napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével, ingyenes koncertekkel. A fesztivál támogatója a Szerencsejáték Zrt. és a Nemzeti Kulturális Alap.