Az utóbbi négy év mérlege lehangoló, de nem csak azért, mert negatív folyamatok sokasága indult el a világgazdaságban, hanem legfőképpen azért, mert ezen folyamatok spirális alakot öltöttek, így még csak nem is körvonalazódik a tartós javulás útja – állapította meg Csery legfrissebb elemzésében. Szerinte az egyik fontos kérdés, hogy vannak-e olyan országok, városok, üzleti szektorok, amelyeket érintettek ugyan a negatív folyamatok, de sikerült „túlélniük” és ma már régi fényükben ragyognak.
A szakértő rávilágított arra, hogy nemcsak a keleti diktatórikus, vagy autoriter rendszerek voltak képesek eredményeket felmutatni, hanem például a mély demokratikus hagyományokkal bíró angol főváros, London is. A brit pénzügyi szektorban már 2007 végén is érzékelhetők voltak az amerikai másodlagos jelzálogpiacokon kibontakozó fejlemények, ugyanis az állam már ekkor kénytelen volt kisegíteni a bankokat – vélekedett Csery. Mindazonáltal az első igazán „kemény pofon” 2008-ban következett be, amikor csődbe ment az amerikai Lehman Brothers pénzügyi szolgáltató, elindítva azt a lavinát, amely számos bankot temetett később maga alá világszerte – tette hozzá.
500 milliárd fontos mentőcsomag
Csery szerint a brit kormány ebben a rendkívüli krízishelyzetben egy egyszerű, de annál hatékonyabb, külföldre és belföldre egyszerre irányuló válságkezelési stratégiát alkalmazott. Egyrészt igyekezett megnyugtatni a globális piacokat azáltal, hogy sürgősségi tanácskozást kezdeményezett az EU vezető hatalmaival, valamint hathatósan közreműködött abban, hogy az Európai Központi Bank, az amerikai jegybank és a Bank of England együttesen csökkentsék az alapkamatokat – áll az elemzésben.
Másrészt a brit miniszterelnöknek, Gordon Brownnak még arra is maradt energiája, hogy rábeszélje Európa vezető országait, hogy juttassanak tekintélyes többletforrásokat saját bankrendszerüknek. Ebben a brit kabinet mutatott példát egy 500 milliárd font értékű mentőcsomag összeállításával, amivel egyértelműen nyomatékosította a korábbi álláspontját: az állam nem hagyja cserben a bajba jutott pénzintézeteket – ismertette Csery.
Kellett az állami hátszél
A szakértő szerint az egyik legjobb indikátora a pénzügyi szektor állapotának a munkaerőpiaci helyzet alakulása, hiszen a vállalatok a gazdasági kilátások változására mindig érzékenyen reagálnak, elbocsátásokkal vagy éppen kapacitásbővítéssel. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet statisztikái szerint 2007 augusztusa és 2009 februárja között hozzávetőlegesen 325 000 munkavállaló vesztette el állását világszerte a banki és biztosítási szférában.
Viszont a kezdeti sokk és az azt követő elbocsátások után azt láthatjuk, hogy – kiváltképp Londonban – szinte az összes jelentős szolgáltató a krízis előtti szintre növelte munkavállalói számát, annak ellenére, hogy a pénzügyi klíma nem javult a válság előtti szintre – állapította meg a gazdasági szakértő. Csery szerint az látható tehát, hogy az igazán tőkeerős és „állami hátszéllel” rendelkező cégek jó helyzetfelismerésüknek és időzítésüknek köszönhetően levédték üzleti pozícióikat, s akár még előnyükre is tudták fordítani a kialakult helyzetet, valamint az összes szereplő igyekezett a hatékonyság fokozásával védekezni a megromlott pénzügyi környezet ellen.
Töretlen pozíció
Úgy látja, London még ebben a turbulens időszakban is változatlanul a legfontosabb viszonyítási pont maradt. Mindez persze hangsúlyozottan nem azt jelenti, hogy ily módon a brit fővárost nem érintette volna érzékenyen a pénzügyi krízis, csak éppen a gazdasági kölcsönös függőségek miatt az összes többi kereskedelmi központ is ugyanabban a cipőben járt (az USA-tól és Ausztráliától elkezdve, Japánon át, Afrikáig bezárólag), aminek az lett az eredménye, hogy London vezető pozíciója töretlen maradt – szerepel az elemzésben.
„Ha azonban a nyugati világ válsága valóban elhúzódik és tovább eszkalálódik, akkor minden bizonnyal a pénzpiacokon is új központok jelennek majd meg, amelyek megtörhetik a nemzetközi kereskedelem hagyományait, évszázadok alatt rögzült logikáját, s ezzel együtt a City vagy a Wall Street hegemóniáját” – zárul az elemzés.
Fodor Zsóka
Könnyek közt beszélt Schmuck Andorról Fodor Zsóka egy tévéműsorban + videó
