A 2013. évre javasolt adóváltozások fókuszában egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, a gyermekvállalás ösztönzése, az egységes adórendszer kialakítása, az illetékkulcsrendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll. Az indoklás szerint a kormány által javasolt változtatások egy része a vállalkozói környezet javítása érdekében, más része a lakossági adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, további része az adómorál javítása érdekében vált szükségessé.
16 százalékos szja
Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást, és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.
A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.
Adómentes lenne a kockázati biztosítás – vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs – munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.
A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem az után a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget. 2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.
Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak – például a nagykorú eltartottak – által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő – áll a javaslatban.
Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy könnyebb legyen a vállalkozások adózása.
Könnyebb lesz a borászatoknak
A jövedéki adónál fokozatosan elektronikus útra teszi a javaslat a visszaigénylést. A mezőgazdasági felhasználású gázolaj adóját 2014-től már csak így lehet visszaigényelni. Amennyiben maga a termelő állít elő tiszta növényi olajat, úgy a gázolaj jövedéki adója 18 százalékának megfizetése után, a saját munkagépeiben felhasználhatja. A fuvarozók jelenleg a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető részt negyedévente, illetve évente kapják vissza. A jövőben a visszaigénylés havi lesz, ezzel javul a fuvarozók likviditása.
A szeszfőzdék közül a bérfőzdék – ezek a tipikus vidéki szeszfőzdék – jövedéki biztosítéka 500 ezerről 200 ezer forintra csökken. A borászatok jogot kapnak arra, hogy évi tízezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állítsanak elő és azt kereskedelmi forgalomban értékesítsék. A sérült vagy levált zárjegyet a vámhatóság harminc napon belül újra cseréli, amennyiben a kereskedő azt kéri. Az egyéb bor után sem kell jövedéki adót fizetni, ez a kedvezmény jelenleg csak a szőlőborra vonatkozik.
Csökken az adminisztráció
Az adminisztrációcsökkentési program révén egyszerűsítenék az adóhatósági igazolások kiállításának szabályait. A javaslat szerint az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkenne. Emellett a kormány egyszerűsítené a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályait is. Fizetési könnyítés, adómérséklés kérése esetén, ha az adózó szerepel a minősített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgősségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken.
A javaslat tágítaná az automatikus fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadónál, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezerről 150 ezerre nőne, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem 4, hanem 6 egyenlő részletben kellene megfizetni. A javaslat elfogadása esetén az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lenne.
Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. A kormány javaslata szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül – mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.
150-200 milliárddal több marad a vállalkozásoknál az adóváltozásoknak köszönhetően
Vállalkozások százezrei csatlakozhatnak ahhoz a két, alacsonyabb terheket meghatározó és kevesebb papírmunkát követelő adózási formához, amelyről a hét elején döntött az Országgyűlés – írta meg október 4-i számában a Magyar Nemzet. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október elején azt mondta: a tervezett adóváltozások 150-200 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozók terheit; kis intézkedések ugyan, de „könnyítenek, gyorsítanak, és olcsóbbá teszik a vállalkozások életét”.
Egyszerű állam és kedvezmények
Az Egyszerű Állam Program részeként eddig 29 intézkedést hajtottak végre, amelyek közel százmilliárd forinttal mérsékelték a vállalkozások adminisztratív költségeit – ismertették a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén szeptember 25-én. A 10 százalékos kedvezményes kulcs kiterjesztésének és az adókedvezmények megugrásának köszönhetően 270 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál tavaly. Az adóhatóság adatai szerint az átlagos személyijövedelemadó-teher 2011-ben átlagosan 13,7 százalék volt, 2,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél.
