Huszonötezer új munkahely a láthatáron

Mintegy 25 ezer új munkahely jöhet létre Szombathely–Szentgotthárd–Zalaegerszeg térségében annak köszönhetően, hogy a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította a területet.

Czomba Sándor kiemelte: ahhoz, hogy hosszú távon érdemi foglalkoztatottságbővülés valósuljon meg az egyes iparágakban, össze kell fogni a helyi erőket.

Az államtitkár a januárban indult munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán kifejtette: a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák és a szakképzetlenek a munkaerő-piaci szempontból legveszélyeztetettebb csoportok; még azok is, akiknek van munkájuk. „Ha azt szeretnénk, hogy ezekben a veszélyeztetett csoportokban ne legyen létszámcsökkenés ( ), akkor ezeket az embereket be kell ragasztani a munkahelyükre” – mondta Czomba Sándor, hangsúlyozva, hogy az akciótervnek épp ez a feladata. Az államtitkár hozzátette: a munkahelyvédelmi akciótervnek célja az is, hogy a bővíteni, fejleszteni képes ágazatokban elősegítse a munkaerő-felvételt.

Kiemelte: mivel érdemi gazdasági növekedés nélkül nincs foglalkoztatásbővülés, Magyarország és Európa számára is a gazdaság beindítása a legnagyobb kihívás. Czomba Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint az eurózónában, és az állástalanok aránya csökkenő tendenciát mutat.

160 ezerrel dolgoznak többen

A hivatalos adatok szerint 160 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltás idején. A közfoglalkoztatásnak köszönhetően 2012-ben több mint 280 ezren kaptak munkát, idén pedig több mint 150 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Januártól a közfoglalkoztatásért járó havibér teljes munkaidő esetén 75 500 forint és 96 800 forint között alakul. Hazánkban hat éve tartó negatív trend szakadt meg azzal, hogy 2013-tól emelkedik a minimálbér összege.

2012 lépései

Munkahelyvédelem, adókedvezmények, beruházásbővítés – sokat hallottuk ezeket a fogalmakat 2012-ben. A kormány munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, majd több nagy céggel stratégiai megállapodásokat kötött, mindezt azért, hogy tovább emelkedjen a foglalkoztatás, és bekövetkezhessen a várt gazdaságpolitikai fordulat – olvassa el az mno.hu összefoglalóját!

Stratégiai megállapodások

A kormány az első stratégiai megállapodást a Coca-Colával kötötte, ezt követően a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire.

December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatás-fejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor – jelentette ki Szijjártó múlt szerdán a dokumentum aláírása után.

Orbán Viktor a Richterrel kötött megállapodás aláírási ünnepségén azt mondta, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú, stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”.

Szijjártó még szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, illetve hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be – mondta. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemens-szel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak.