Az uniós országok pénzügyminiszterei tavaly decemberben jutottak egyezségre abban, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank mellett létrehozzák az euróövezeti bankrendszer egységes felügyeletére hivatott intézményt. Most a szabályozás kérdéseit illetően létrejött az egyetértés az EP tárgyaló delegációjával is. A tervezett közös bankfelügyelet a majdan létrehozandó európai bankunió első kulcsfontosságú építőköve, ahová majd az euróövezeten kívüli tagországok is beléphetnek.
Az SSM létrehozásának az a célja, hogy az eurózóna mintegy hatezer bankja fölötti hatósági felügyelet egységes szempontok szerint működő rendszerével megakadályozzák a most tapasztalható – Görögországban, Spanyolországban, Cipruson drámai jelleget öltő – pénzügyi válságok megismétlődését. Az, hogy az egységes európai bankmentő mechanizmus összes szükséges eleme még nem épült ki, különösen élesen megmutatkozik ezekben a napokban a ciprusi pénzügyi mentőcsomag körüli elkeseredett vitákban. Ha már most működne az egységes felügyelet, akkor annak sem lenne semmi akadálya, hogy igénybe vegyék az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzforrásait közvetlenül a bajba került ciprusi bankok kisegítésére. Ezzel külön lehetne választani két, ma még óhatatlanul egybekapcsolódó problémát, vagyis azt, hogy a kereskedelmi bankok csődje szinte óhatatlanul a tönk szélére juttatja a bankok működési országát – pénzügyi szakzsargonban: a „szuverén adósokat” –, hiszen azok kétségbeesetten próbálkoznának saját bankmentő akciókkal, amihez viszont nincs elég pénzük, hitel felvételéhez viszont nem elég jó a hitelképességük.
Az EKB részeként létrehozandó egységes bankfelügyelet nem mind a hatezer euróövezeti bank, hanem csak a nagyobb pénzintézetek rutinszerű napi felügyeletét fogja folyamatosan ellátni. Lehetősége lesz azonban arra is, hogy kisebb bankok közvetlen felügyeletét is magához vonja a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoktól, ha e kisebb bankok valamilyen sajátos helyzet folytán a bankrendszer egészének a stabilitására nézve „rendszerszintű kockázatot” jelentenek. Az ír elnökség és az EP közötti alkudozás során a parlamentnek plusz jogosultságokat, bizonyos esetekre nézve vétójogot sikerült kiharcolnia az európai felügyelet irányítói posztjainak betöltését illetően.
