Az uniós országok pénzügyminiszterei tavaly decemberben jutottak egyezségre abban, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank mellett létrehozzák az euróövezeti bankrendszer egységes felügyeletére hivatott intézményt. Most a szabályozás kérdéseit illetően létrejött az egyetértés az EP tárgyaló delegációjával is. A tervezett közös bankfelügyelet a majdan létrehozandó európai bankunió első kulcsfontosságú építőköve, ahová majd az euróövezeten kívüli tagországok is beléphetnek.
Az SSM létrehozásának az a célja, hogy az eurózóna mintegy hatezer bankja fölötti hatósági felügyelet egységes szempontok szerint működő rendszerével megakadályozzák a most tapasztalható – Görögországban, Spanyolországban, Cipruson drámai jelleget öltő – pénzügyi válságok megismétlődését. Az, hogy az egységes európai bankmentő mechanizmus összes szükséges eleme még nem épült ki, különösen élesen megmutatkozik ezekben a napokban a ciprusi pénzügyi mentőcsomag körüli elkeseredett vitákban. Ha már most működne az egységes felügyelet, akkor annak sem lenne semmi akadálya, hogy igénybe vegyék az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzforrásait közvetlenül a bajba került ciprusi bankok kisegítésére. Ezzel külön lehetne választani két, ma még óhatatlanul egybekapcsolódó problémát, vagyis azt, hogy a kereskedelmi bankok csődje szinte óhatatlanul a tönk szélére juttatja a bankok működési országát – pénzügyi szakzsargonban: a „szuverén adósokat” –, hiszen azok kétségbeesetten próbálkoznának saját bankmentő akciókkal, amihez viszont nincs elég pénzük, hitel felvételéhez viszont nem elég jó a hitelképességük.
Az EKB részeként létrehozandó egységes bankfelügyelet nem mind a hatezer euróövezeti bank, hanem csak a nagyobb pénzintézetek rutinszerű napi felügyeletét fogja folyamatosan ellátni. Lehetősége lesz azonban arra is, hogy kisebb bankok közvetlen felügyeletét is magához vonja a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoktól, ha e kisebb bankok valamilyen sajátos helyzet folytán a bankrendszer egészének a stabilitására nézve „rendszerszintű kockázatot” jelentenek. Az ír elnökség és az EP közötti alkudozás során a parlamentnek plusz jogosultságokat, bizonyos esetekre nézve vétójogot sikerült kiharcolnia az európai felügyelet irányítói posztjainak betöltését illetően.
A brüsszeli Bruegel Intézet kutatóinak friss tanulmánya szerint az euróövezeten kívüli országoknak is érdemes lehet csatlakozniuk a jövőre megvalósuló egységes európai bankfelügyeleti rendszerhez, amely a majdani európai bankunió első fontos intézménye lesz. A tanulmány szerint az SSM (single supervisory mechanism) önmagában természetesen még nem hozza magával a bankunióban rejlő valamennyi áldásos hatást, de előmozdítja a pénzügyi integrációt, javítja a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok fölötti felügyeletet, általában is nagyobb összhangot teremt a nemzeti bankfelügyeletek által követett gyakorlat terén, javítja a felügyelet ellátásának minőségét, kiküszöböl versenytorzító jelenségeket, valamint bővíti a bankfelügyelettel kapcsolatos információkat. Mindezek az előnyök a két kutató szerint több pozitívumot jelentenek, mint amekkora negatívumként fogható fel az, hogy az egységes bankfelügyeletet alapvetően annak az övezetnek a testére szabták, amelynek a közös fizetőeszköze, az euró válságos időszakot él át.
Orbán Viktor miniszterelnök korrektnek tartja azokat az előzetesen kidolgozott feltételeket, amelyek alapján az euróövezeten kívüli államok csatlakozhatnának a létrehozandó európai bankfelügyeleti rendszerhez
