Az előterjesztés szerint a 2014–2020 közötti időszakban jó néhány agrár- és megújulóenergetika-fejlesztést célzó uniós támogatás kiosztása egy speciális szervezeten, a zöldbankon át történne. Orbán határozott kérdést tett fel az üggyel kapcsolatban, és mind a nemzeti fejlesztési, mind a vidékfejlesztési tárca képviselője nemmel válaszolt. A Népszabadság forrása mindezt úgy értelmezte, hogy Csányi Sándor OTP-elnök nagy valószínűséggel nem lesz zöldbankalapító.
A zöldbank a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak az agrárium, a megújuló energetika, a környezetgazdaság finanszírozásához adandó, több százmilliárd forintot kitevő pénz elő- és társfinanszírozására lenne hivatott. Állítólag az OTP a zöldbank megalapítására február végén készítette el a javaslatot, mely szerint az új pénzintézetnek a magyar bank 75, az állam 25 százalékban lett volna tulajdonosa.
Úgy tudni, nem is a kisebbségi állami befolyással volt gond, hiszen a majdan kiválasztandó – egyelőre nem ismert – banki partner is többségbe kerülne a várhatóan szeptembertől felálló zöldbankban, hanem kifejezetten azzal, hogy így még nagyobb hatalom összpontosulna Csányi Sándor kezében – írta pár hete a HVG. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, aki már többször „ütközött” az OTP-vezérrel, egy éve elkerülhetetlennek nevezte egy olcsó hiteleket biztosító agrárbank létrehozását, mert szerinte a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a földművesek tevékenységét.
Tavasszal a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével közös előterjesztés is készült a kormánynak az agrárbank koncepciójára és tevékenységi körére vonatkozóan. Az MFB Zrt. akkor úgy becsülte, hogy az új bank alapítása körülbelül egy-két évet igényel, költsége húszmilliárd forint lenne.
