Kovács Péter tájékoztatása szerint a vízstratégiára azért is szükség van, mert a klímaváltozás következtében a vízkincs mindinkább felértékelődik. „Az ország földrajzi adottságai szerint felszín alatti vizekben – ivóvíz, termál- és gyógyvizek – bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást indokol.” A dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU is a 2014–2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását, erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd forintos forrás áll majd rendelkezésre. E pénzekből jut majd egyebek mellett a Balaton, a Szigetköz, a Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is.
A nemzeti vízstratégiában hangsúlyt kap az országon átfolyó vizek megtartásának kérdése – húzta alá a helyettes államtitkár. A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul át a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni védekezés, majd azok levonultával az aszály. Az egyensúly megteremtésére a stratégia többek között multifunkcionális tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek idején feltöltve később öntözésre, halastóként vagy turisztikai célra lehet hasznosítani, elsősorban EU-s pénzek felhasználásával. A tározók építése mellett az aszály elleni küzdelemben jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti.
Jelenleg csupán alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, de a mezőgazdasági termelés biztonságához ez kevés. Ezért a vízstratégiába foglalt javaslat szerint e terület legalább kétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű, energia- és víztakarékos berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak – mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének fejlesztése.
A tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére utalt táblákról. A termelőket segíti a földek mentén futó, évtizedekig elhanyagolt vízelvezető árkok megtisztítása is, ami által a belvizek jobban hasznosulhatnak. A közmunkaprogramok eredményeként nagyobb esők után több ezer kilométernyi árokban már ismét akadály nélkül folyik az öntözésre alkalmas víz, jelentősen csökkentek a belvízi károk – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
A Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók más országokban erednek, ezért – amint a stratégiát taglaló dokumentum is kiemeli – az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az eredményes vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi kapcsolatok ápolása. A helyettes államtitkár megerősítette: jelenleg is sikeres az együttműködés a tiszai árvizek mérséklésére, Ukrajnával, Romániával közös monitoringrendszer működik a határ menti folyók vízminőségének figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele árvíztározó, és sikerült megoldani a Rábán a habzás problémáját.
Kiemelkedő jelentősége van a határvízi együttműködés mellett a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna-medence-szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A nemzeti vízstratégia ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére is súlyt helyez. Amennyiben a kormány elfogadja a stratégiát, a dokumentum a 2014-ben induló Kvassay Jenő Intézkedési Terv megvalósításához szolgál alapul. E program a vízgazdálkodás gazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési feladatai között hivatott megteremteni az összhangot – hívta fel a figyelmet Kovács Péter.
