A tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére utalt táblákról. A termelőket segíti a földek mentén futó, évtizedekig elhanyagolt vízelvezető árkok megtisztítása is, ami által a belvizek jobban hasznosulhatnak. A közmunkaprogramok eredményeként nagyobb esők után több ezer kilométernyi árokban már ismét akadály nélkül folyik az öntözésre alkalmas víz, jelentősen csökkentek a belvízi károk – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
A Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók más országokban erednek, ezért – amint a stratégiát taglaló dokumentum is kiemeli – az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az eredményes vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi kapcsolatok ápolása. A helyettes államtitkár megerősítette: jelenleg is sikeres az együttműködés a tiszai árvizek mérséklésére, Ukrajnával, Romániával közös monitoringrendszer működik a határ menti folyók vízminőségének figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele árvíztározó, és sikerült megoldani a Rábán a habzás problémáját.
Kiemelkedő jelentősége van a határvízi együttműködés mellett a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna-medence-szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A nemzeti vízstratégia ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére is súlyt helyez. Amennyiben a kormány elfogadja a stratégiát, a dokumentum a 2014-ben induló Kvassay Jenő Intézkedési Terv megvalósításához szolgál alapul. E program a vízgazdálkodás gazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési feladatai között hivatott megteremteni az összhangot – hívta fel a figyelmet Kovács Péter.
