Az új hitelek iránt a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, és a BB stratégiájában is kiemelt helyen szerepelt, hogy minél több forrás új hitelként realizálódjon. Ennek eredményeként az első pillérben fele-fele arányban oszlanak meg az új hitelek és a hitelkiváltás. Az új hiteleken belül a kkv-knál a beruházási hitelek vannak túlsúlyban, arányuk 65 százalék, 35 százalékot forgóeszközhitelként igényeltek. A Budapest Bank a mikrovállalkozások számára is külön keretet biztosított, körükben több mint 200 szerződés született, melyekből közel azonos a beruházási és a forgóeszközhitelek aránya (55 és 45 százalék).
A BB figyelembe véve ügyfelei igényeit és azt a célt, hogy a lehető legtöbb vállalat részesedjen a programból, a kisebb összegű szerződésekre fókuszált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100-150 millió, a mikrovállalkozásoknál pedig 8-10 millió forint. A hitelcélokat tekintve a kkv-knál elsősorban az eszközpark felújítása, az amortizálódott berendezések lecserélése jellemző. Számos cég beruházásra elnyert EU-s vagy állami támogatása kiegészítéséhez vette igénybe az új forrást. Így például egy Baranya megyei, 120 főt foglalkoztató tetőcserépgyártó vállalkozás 800 millió forintos fejlesztését részben a GOP vissza nem térítendő innovációs támogatásából, önerőből és az MNB hitelprogram keretében kapott hitelből kívánja megvalósítani. Mikrovállalkozásoknál a leggyakoribb hitelcél a tárgyi eszközök beszerzése.
Az első pillér hitelkeretéből a volument tekintve főként az agrár- (30 százalék), illetve a kereskedelmi szektor (18 százalék) és a feldolgozóipar (13 százalék) vállalkozói részesültek. A földrajzi elosztást tekintve Budapest és ettől alig elmaradva az északnyugat-magyarországi régió jár élen. A második pillér közel 20 százalékát a bank átcsoportosította az elsőbe, így a devizahitelek kiváltására igényelt összeg végül a teljes keret közel 40 százalékát tette ki. Az ügyfelek átlagosan közel 100 millió összegű – elsősorban euró- és frankalapú – devizahitelt váltottak át.
