A magyar kormány az innovációs alapból 19 milliárd forinttal támogat 8 nagyvállalatot, hogy ezzel Magyarországon erősítse kutatás-fejlesztési tevékenységét – hangsúlyozta Cséfalvay. Hozzátette: a versenyképességi szerződés keretében nyújtott támogatás 70 százalékos intenzitást jelent és a világ élvonalába tartozó kutató-fejlesztő tevékenységek Magyarországra hozatalát segíti. Ezek között van a General Electric (GE) egészségügyi területen megvalósuló ipari internet kutatása, amelynek részleteit szerdán jelentik be.
Az államtitkár kitért arra, hogy tavaly Magyarországon a kutatás-fejlesztésre a GDP 1,3 százalékát fordították és ennek kétharmadát vállalatok adták. Cséfalvay emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökség keretében a V4-ek kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységének együttműködési szándékát hétfőn miniszteri szinten vitatták meg, kedden pedig workshopon szakértők tárgyalják meg a kutatás-fejlesztési infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket. Az NGM államtitkára hangsúlyozta: a V4-ek jelentős változás előtt állnak, a gyártás mellett a kutatás-fejlesztésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, és a térség iránt érdeklődő, illetve már itt lévő befektetők is ezt preferálják.
Peter Stracar, a GE Közép- és Kelet-Európáért felelős vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy terveik szerint Lengyelországban és Magyarországon növelik kutatás-fejlesztési tevékenységüket, a lengyel bővítés a repülés és az olaj, a magyar fejlesztés az egészségügy területét érinti. A GE a régióban öt kutató-fejlesztő bázissal rendelkezik, ebből három Magyarországon van, a Lengyelországban és Magyarországon tervezett kutatás-fejlesztési bővítés további 330 kutatónak biztosít állást, és meggyőződésük, hogy ezzel a régió versenyképessége is jelentősen növekedni fog – mutatott rá Stracar.
Jacek Gulinski, a lengyel tudományügyi és felsőoktatási miniszter helyettese a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják a V4-ek együttműködését a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is, s ennek érdekében a rendelkezésre álló forrásokat, infrastruktúrát célszerű hozzárendelni. Szerinte a régióban adottak a megfelelően képzett szakemberek ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés, innováció erősíthető legyen.
Mint arról korábban beszámoltunk az uniós források 10 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot fordítanak közvetlenül kutatás-fejlesztésre 2014–2020 között. A következő hét évben uniós forrásból a hazai társfinanszírozással együtt 7300 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és ennek 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy.
Cséfalvay szerint a pénzügyi konszolidáció befejeződése után a figyelem most a fejlesztéspolitika felé fordulhat. A továbblépéshez szükség van arra, hogy a nagy, globális értékláncokhoz minél több területen tudjanak kapcsolódni a hazai vállalatok. Fontos még a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése – közölte az államtitkár.
A kormány a következő uniós költségvetési ciklusban mintegy 140 milliárd forintot szán uniós és hazai forrásból a magyarországi startup világ erősítését célzó programokra – mondta Cséfalvay november 19-én a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényen Budapesten. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára megerősítette: szeretnék, ha Budapest 2020-ra Közép-Kelet-Európa startup fővárosa lenne. Budapest régiós startup fővárossá válásának nemrégiben meghirdetett programját ismertette Londonban és Cambridge-ben Cséfalvay.
