Az államtitkár emlékeztetett arra is: a következő hét évben uniós forrásból a hazai társfinanszírozással együtt 7300 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és ennek 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy.
Cséfalvay Zoltán szerint a pénzügyi konszolidáció befejeződése után a figyelem most a fejlesztéspolitika felé fordulhat. A továbblépéshez szükség van arra, hogy a nagy, globális értékláncokhoz minél több területen tudjanak kapcsolódni a hazai vállalatok. Fontos még a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése – közölte az államtitkár.
A K+F-re fordított összegeket vizsgálva az Európai Unióban a középmezőnyben van Magyarország, a kelet-közép-európai régióban viszont vezető szerepet játszik. (A Horizont 2020 elnevezésű kutatás-fejlesztési keretprogramban osztják szét a pénzt.)
A források felhasználásáról szólva az államtitkár elmondta: jelentős változás várható a következő hétéves periódusban. Különbséget kell tenni azok között a fejlesztések között, amelyekből a vállalkozói szektor egésze profitálhat, és amelyek sima vállalkozói beruházások – tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán szerint két különböző támogatási rendszerre van szükség. A következő időszakban erősebben szeretnének a pénzügyi eszközökre, például a visszatérítendő támogatásokra, kedvezményes hitelekre, garanciákra és ezek kombinált formáira támaszkodni – mondta.
A visszatérítendő támogatások később is elérhetők, hosszú ideig a magyar vállalkozói szektor rendelkezésére állnak. Azzal számolnak, hogy az összes beérkező forrás 10 százaléka pénzügyi eszközök formájában jut el a vállalkozókhoz – közölte az államtitkár.
Emlékeztetett arra is, január 1-jével megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az operatív programok irányító hatóságai az illetékes szakminisztériumokhoz kerülnek át. Ez a változás Cséfalvay Zoltán szerint lerövidítheti, gyorsíthatja a folyamatokat. Fontos változásnak nevezte azt is, hogy januártól az uniós és a hazai források összhangjának megteremtése érdekében az innovációs alap is a nemzetgazdasági tárcánál lesz.
