Ha kimenti oldalt is szemrevételezzük, vagyis azt, hogy a gazdaságban mekkora a k+f szerepe, akkor sokkal jobban állunk Európában, mint amit a ráfordítások mutatnak. Ez utóbbi szerint Magyarország hasonló innovációs teljesítményt mutat, mint Ausztria, míg a régiós országok messze le vannak maradva tőlünk – fejtette ki Cséfalvay.
A gazdasági minisztérium államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2014–2020 közötti időszakban közel 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre a k+f területén. Ennek egy része klasszikus vissza nem térítendő, míg egy másik része lehet tőketámogatás, lehet kedvezményes hitel, vagy más visszatérítendő támogatási forma. „Egyébként azt a logikát kívánjuk érvényesíteni a következő uniós ciklusban, hogy ami közérdek, ott a vissza nem térítendő támogatási formát kívánjuk alkalmazni, míg ahogy tolódunk el a piaci k+f felé, ott a visszatérítendő finanszírozási formák lesznek előtérben” – ismertette Cséfalvay.
„A 2007–2013-as időszak egyik nagy tapasztalata, hogy azokra a fejlesztésekre, amelyek egyértelműen üzleti szempontok alapján készülnek, mindenképpen visszatérítendő forrásokat kell biztosítani, mivel nincs ingyen pénz.” „Azzal számolunk, hogy a 700 milliárdos forrásból 200 milliárd majd pénzügyi közvetítőkön keresztül jut el a felhasználókhoz, így adott esetben ez az összeg újra befektethető lesz, ha a beruházók a korábbi hiteleiket visszafizetik” – tette hozzá. Mindezek a források nagyban segíthetik a 2020-ra elérni kívánt 1,8 százalékos k+f ráfordítási arányt.
A Budapest Hub munkacsoport szeretné elérni, hogy az évtized végére Budapest legyen a közép-európai térség startup-fővárosa – mondta el portálunknak korábban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára annak kapcsán, hogy november 5-én zárul az intelligens szakosodásról szóló konferenciasorozat.
