Napvilágot láttak a 2012-es évre vonatkozó részletes kutatás-fejlesztési (k+f) statisztikák, amelyekből egyértelműen az derült ki, hogy a magyar gazdaságon belül egyre nagyobb részarányt tesz ki az innováció. 2012-ben Magyarországon k+f-re közel 364 milliárd forintot költöttek, 8,1 százalékkal többet, mint az előző évben, a k+f-ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évek adataihoz mérten erőteljesen, 1,21 százalékról 1,29 százalékra javult.
A k+f részarányának a növekedése a hazai nemzeti termékből egyrészt a vállalkozások növekvő szerepvállalásának, másrészt pedig a kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A GDP arányos 1,29 százalékos arány 1991 óta a legmagasabb szám, amennyiben hiszünk a 90-es évek eleji statisztikáknak – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára az MNO-nak. „Soha nem volt ilyen magas az újkori magyar gazdaságtörténetben a k+f részaránya.”
A k+f-beruházások az elmúlt években nem tapasztalt, kiemelkedően magas, mintegy 50 százalékos növekedésének eredményeként a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése kiugró mértékben nőtt, és 11,4 százalékról 15,8 százalékra emelkedett a k+f-ráfordításokon belüli aránya is.
Cséfalvay szólt arról is: a legfontosabb a mostani adatokban, hogy egy trendszerű növekedést láthatunk 2010 óta. Részben ebben az is szerepet játszik, hogy a vállalkozások egyre nagyobb része ismeri fel, csakis az innovációval maradhatnak a piacon, főleg válság idején. Azok a szakpolitikai átalakítások, amelyek az elmúlt években lejátszódtak, minden bizonnyal ösztönzik majd a cégeket arra, hogy többet költsenek k+f-re – fejtette ki az NGM államtitkára.
A szakpolitikus szerint az utóbbi években nagyon szerencsésen sikerült bevonni az uniós forrásokat is. Európai összehasonlításban nézve az 1,29 százalékos arány nem tekinthető túl magasnak, hiszen az uniós átlag 1,9 százaléknál van. Az NGM politikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes azt is nézni, hogy az 1,29 százalék csupán a bemeneti arányt mutatja.
Ha kimenti oldalt is szemrevételezzük, vagyis azt, hogy a gazdaságban mekkora a k+f szerepe, akkor sokkal jobban állunk Európában, mint amit a ráfordítások mutatnak. Ez utóbbi szerint Magyarország hasonló innovációs teljesítményt mutat, mint Ausztria, míg a régiós országok messze le vannak maradva tőlünk – fejtette ki Cséfalvay.
A gazdasági minisztérium államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2014–2020 közötti időszakban közel 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre a k+f területén. Ennek egy része klasszikus vissza nem térítendő, míg egy másik része lehet tőketámogatás, lehet kedvezményes hitel, vagy más visszatérítendő támogatási forma. „Egyébként azt a logikát kívánjuk érvényesíteni a következő uniós ciklusban, hogy ami közérdek, ott a vissza nem térítendő támogatási formát kívánjuk alkalmazni, míg ahogy tolódunk el a piaci k+f felé, ott a visszatérítendő finanszírozási formák lesznek előtérben” – ismertette Cséfalvay.
„A 2007–2013-as időszak egyik nagy tapasztalata, hogy azokra a fejlesztésekre, amelyek egyértelműen üzleti szempontok alapján készülnek, mindenképpen visszatérítendő forrásokat kell biztosítani, mivel nincs ingyen pénz.” „Azzal számolunk, hogy a 700 milliárdos forrásból 200 milliárd majd pénzügyi közvetítőkön keresztül jut el a felhasználókhoz, így adott esetben ez az összeg újra befektethető lesz, ha a beruházók a korábbi hiteleiket visszafizetik” – tette hozzá. Mindezek a források nagyban segíthetik a 2020-ra elérni kívánt 1,8 százalékos k+f ráfordítási arányt.
A Budapest Hub munkacsoport szeretné elérni, hogy az évtized végére Budapest legyen a közép-európai térség startup-fővárosa – mondta el portálunknak korábban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára annak kapcsán, hogy november 5-én zárul az intelligens szakosodásról szóló konferenciasorozat.
