Magyarország élenjáró szerepre törekszik a zöldenergia termelésében és tárolásában. Tavalyelőtt megszülettek a szélerőművek létesítésének általános szabályai. Az eddigi engedélyeztetési tapasztalatok alapján a törvényi és rendeleti előírásokat egyértelműsítő, egyszerűsítő jogszabálycsomag indul társadalmi egyeztetésre. Az Energiaügyi Minisztérium javaslata szerint könnyített térségeket jelölhetnek ki főként az északnyugati országrészben. A kezdeményezés elfogadása esetén 17 járásban még kedvezőbb feltételekkel telepíthetők szélerőművek.
A hazai zöldenergia-kapacitás döntő részben a naperőműveknek köszönhetően szeptember elejére túlnőtte a 9 gigawattot. Magyarország világelső a napelemek 25 százalékos részarányával az áramtermelésben.
A napon belül reggel és késő délután, késő este, évszak szerint pedig télen csúcsra járó szélkerekek hasznosan egészíthetik ki a meglévő képességeket. Beépített teljesítményük a felülvizsgált Nemzeti energia- és klímatervben foglalt célszám szerint 2030-ra a jelenlegi háromszorosára, 1 gigawattra nőhet.
A 2025. október 9-ig véleményezhető tervezetek legfontosabb újdonsága a könnyített térségek kijelölése lehet. Támogató döntés esetén 17 járás tartozhat ebbe a kategóriába, amelyekben a magas átlagos szélenergia-sűrűség miatt már most is üzemelnek szélkerekek. Zömük az ország északnyugati részében, a Kisalföldön és szomszédságában található. Gyorsabb engedélyeztetéssel és kedvezőbb feltételekkel épülhetnek szélerőművek a dunaújvárosi, hevesi, mezőtúri, miskolci és törökszentmiklósi járásokban is. A könnyített térségekben az országos 130 méteres felső korlátnál magasabb, akár 199 méter lehet a tornyok engedélyezhető mérete. A szélerőművek telepítése esetén más országrészektől eltérően nem szükséges mezőgazdasági művelésre hasonlóképpen alkalmas csereterületet biztosítani.
A javaslat további elemei az engedélyezésben eljáró hatóságok egységes jogalkalmazása érdekében pontosítják a 700 méteres védőzóna számításának szabályait.
Bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé tehetik a szélerőművek lapátjainak átnyúlását a szomszédos ingatlan területére. A rendelkezések változatlanul alapelvként rögzítik, hogy csak olyan település területén létesülhet szélkerék, ahol ezt a helyi közösség kifejezetten engedi. Az új szabályozás jóvoltából megvalósuló első szélerőművek 2029-től állhatnak kereskedelmi üzembe.
A kormány az időjárásfüggő megújulók rendszerbe illesztése érdekében több száz milliárd forinttal támogatja az áramhálózat fejlesztését, az energiatárolási képességek megerősítését. A Jedlik Ányos energetikai program pályázatai a többi között az ipari energiatárolók építését, a biogáz-biometán vagy a földhő fokozott hasznosítását is ösztönzik. A kiegyensúlyozottabb megújuló erőművi állomány erősíti Magyarország energiaszuverenitását, csökkenti az importkitettségeket, még biztonságosabbá teszi a hazai fogyasztók áramellátását.
