A Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén Cséfalvay Zoltán kiemelte: az államháztartás konszolidációja befejeződött, a magyar gazdaság növekedni kezdett, biztatóak voltak a GDP háromnegyed éves adatai. A cél az, hogy több lábon álló, fenntartható növekedés valósuljon meg az országban, és az export mellett a beruházások, illetve a belső kereslet egyre növekvő mértékben járuljon hozzá a gazdasági bővüléshez.
Cséfalvay Zoltán emlékeztetett: a következő uniós költségvetési ciklusban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós és hazai források mintegy 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánja költeni a kormányzat. Kifejezetten kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokra pedig mintegy 700 milliárd forintot akar fordítani a kormány – hangsúlyozta.
Az államtitkár jelezte, hogy a K+F-re fordított összegeket tekintve az Európai Unióban a középmezőnyben van Magyarország, a kelet-közép-európai régióban viszont vezető szerepet játszik az ország. Kiemelte: ha valamely nagy külföldi cég – összhangban a kormány gazdaságpolitikai céljaival – Magyarországra kívánja telepíteni a kutatási-fejlesztési központját, ahhoz segítséget ad a kormányzat.
Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy Kelet-Közép-Európa térsége egyre inkább Európa „workshopjává”, műhelyévé válik, ebben Magyarország is hangsúlyos szerepet játszik, mivel a hazai új beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy az ipar egyre jelentősebben hozzájáruljon a GDP-hez.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az új beruházások elindítását nagyban segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja. Különösen az, hogy a hitelprogram második szakaszában döntő részben beruházásokra, fejlesztésekre lehet majd fordítani a jegybanki forrásokat – emelte ki.
Kérdésre megerősítette, hogy a kormány a jövőben kiemelten támogatni kívánja az innovációt előtérbe helyező, kezdő fiatal vállalkozásokat, az úgynevezett start-up cégeket.
