Érdemi tudományos eszmecserét, valódi érveket sürgetett a paksi bővítésről Sólyom László volt köztársasági elnök bevezetőjében. Közölte: a rendkívüli horderejű szerződés megkötése meglepetésként érte a magyar embereket. A hatalomgyakorlás hitelességi válságának nevezte a Miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítést, az „elegendő információ nélkül az Országgyűlésre hárított döntést” és az „érdemi adatok” titkosítását tíz évre. A volt államfő szerint a döntés olyan szituációban született, amikor válaszúton van a világ energiatermelése, a választáshoz szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte: az intézmény azzal a céllal adott helyet az eszmecserének, hogy a paksi bővítés kapcsán erősödő politikai értékelés-érvelés helyett a szakemberek tudományosan megalapozott vélemények és érvek alapján kifejthessék álláspontjukat az ország energiagazdálkodásának távlatairól.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte: a következő húsz évben Magyarországon 6300 megawatt új kapacitás rendszerbe állítására van szükség. Az import növekedése csak egy szintig vállalható, szükség van hazai tulajdonú erőművekre – mutatott rá.
Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyszerre figyelembe véve fontos eszköz mind az atom-, mind a megújuló energia, mind a széntechnológiák. Nemzetközi tanulmányok is alátámasztják, hogy jó irány a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott „atom-szén-zöld” forgatókönyv – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: ez hozza a legkedvezőbb helyzetbe a nemzetgazdaságot.
Az atomenergia hosszú távú felhasználását Magyarországon támogatták a korábbi kormányok is. A jelenlegi kabinet gondos gazda módjára jár el akkor, amikor a jelenleg működő paksi blokkok helyettesítéséről még a kivezetésük előtt, időben gondoskodik – hangsúlyozta Kovács Pál.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója egyebek mellett kifejtette: 2025-ig összességében 4000 megawatt kapacitás esik ki a hazai villamosenergia-rendszerből gazdasági és környezetvédelmi okokból. Szerinte felelős gondolkodás a tervezett ütemezésben előkészíteni a paksi projektet.
Az orosz-magyar megállapodásban szereplő hitelkamat kedvezővé teszi a finanszírozást, érdemes lehet ebben a projektben gondolkodni – fogalmazott. Az általa bemutatott számítások szerint mintegy duplája lenne a beruházási költség, ha a tervezett paksi erőművet megújuló energiaforrásokkal váltanák ki.
Felsmann Balázs, a Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpont vezetője viszont arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy valóban kell-e Magyarországnak 2023-25-ös üzembeállással a meglévő paksi blokkok mellett újabb 2400 megawatt nukleáris kapacitás. Ma nem lehet megmondani, hogy hol fog tartani a világ tíz év múlva – emelte ki. A legnagyobb felelősség, hogy mindent döntést akkor hozzunk meg, amikor valóban meg kell hozni. Ha előbb döntünk, akkor lehet, hogy rossz irányba indulunk el – fogalmazott.
