Sokan dolgoznak azért, hogy az Európai Uniót bevonják háborúba

Koppenhágában zajlik az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyen Európa biztonságáról és politikai jövőjéről tárgyalnak. Bóka János miniszter szerint egyre több olyan javaslat születik, amely az EU-t közelebb vinné az orosz–ukrán háborúhoz. Kiemelte: Ukrajna csatlakozásának felgyorsítása, az orosz vagyon felhasználása és az energiafüggetlenség erőltetése mind komoly politikai és jogi kockázatokat hordoznak. Magyarország célja, hogy ellenálljon ezeknek a törekvéseknek, és megőrizze az EU békepárti jellegét.

Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Ma tartják az Európai Politikai Közösség féléves csúcstalálkozóját Koppenhágában, amelyen 47 ország vezetői vesznek részt. A találkozó célja, hogy az EU-tagállamok és a szomszédos országok közösen vitassák meg Európa biztonsági és politikai kérdéseit, köztük az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos elképzeléseket. Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt posztolt közösségi oldalán és hangsúlyozta: készen áll a harcra.

Bóka János szerint sokan dolgoznak azon, hogy az Európai Uniót bevonják háborúba (Fotó: Hans Lucas/Martin Bertrand)

Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter újságíróknak elmondta, hogy Koppenhágában véget ért tegnap az Európai Tanács Informális ülése, most pedig az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója zajlik. 

Kopogtat a háború Európa ajtóján

Nagyon sokan dolgoznak azért, hogy Európát és az Európai Uniót minél közelebb vigyék az orosz–ukrán háborúhoz, hogy beletolják ebbe a konfliktusba. Ezeknek a törekvéseknek kellett ellentartani Magyarország részéről, ez történik ma is

– mondta. Kitért rá, hogy olyan javaslatok voltak az asztalon, amelyek mind-mind az orosz–ukrán háború szemszögéből értelmezhetőek:

• Ilyen Ukrajna európai uniós csatlakozásának a felgyorsítása és az eddigi eljárási szabályok meghaladása,
• ilyen az orosz állami vagyonok felhasználása Ukrajna háborús törekvéseinek támogatására és 
• ilyen az a javaslat, ami az európai energetikai rendszereket veszélyeztetné, azzal, hogy erőltetetten és gyorsan kikényszeríti a leválást az orosz földgázról és a kőolajról. 

Ezek a javaslatok voltak az asztalon, illetve általában véve az európai védelem és biztonságpolitika megerősítése. A miniszter szerint ezek egy olyan európai védelmi politika irányába mutatnak, ami a bizottság vezető szerepe mellet a háborús készülődést és Európa háborús gazdaságra való átállását segítené elő. 

Ezek a javaslatok mind politikailag, mind jogilag nagyon veszélyesek és kockázatosak

– hangsúlyozta. Kitért rá, hogy a csatlakozási folyamatban eddig azt a szabályt alkalmazták, hogy minden eljárási cselekményhez a csatlakozási folyamatban minden tagjelölt állam esetében egyhangúságra van szükség. Tegnap egy olyan javaslat került az asztalra, ami ezt az egyhangúságot bizonyos eljárási cselekményeknél minősített többséggel váltották volna fel. 

Ehhez a döntéshez egyhangúságra lett volna szükség, ez az egyhangúság az Európai Tanácsban tegnap nem volt meg

– emelte ki, majd elmondta, hogy ez a javaslat lekerült az asztalról. 

Én azt látom, hogy a brüsszeli intézmények tovább dolgoznak azon, hogy ezután a sikertelen próbálkozás után előhúzzák a B tervet, ami a jelenlegi eljárási szabályok megkerülése lesz

– mondta. Magyarország és a magyar kormány feladata, hogy ennek ellen tartson. A miniszter szerint ez a javaslat megint a háborús törekvések kontextusában értelmezhető, az ukránok, Brüsszel és egyes európai vezetők az európai uniós tagságot egyfajta biztonsági garanciának tekintik. 

A mi megítélésünk szerint az Európai Unió nem egy háborúpárti, hanem egy békepárti projekt. Ennek megfelelően az uniós tagság biztonsági garanciaként különösen egy zajló háború kontextusában nem értelmezhető

– hangsúlyozta. 

Az asztalon szerepelt egy olyan javaslat is, ami az ukrán háborús törekvések további finanszírozását tenné lehetővé, számítások szerit Ukrajna 2026 második felétől komoly anyagi nehézségekkel fog szembesülni, ezért újabb forrásokat kell keresni Brüsszelnek, ha az ukrán háborús erőfeszítéseket tovább akarják támogatni. A befagyasztott orosz vagyon felhasználása nagyságrendleg 140-150 milliárd eurót biztosítana Ukrajna számára, ennek azonban a jogi és politikai kockázatai kiemelkedően magasak. Korábban a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, hogy az október 1-jei koppenhágai viták középpontjában is a befagyasztott orosz vagyon felhasználása volt.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: AFP)