Koppenhága: számos kérdéssel érkeztek az uniós vezetők

Az uniós vezetők Dániában tárgyalnak a védelem megerősítéséről és Ukrajna támogatásáról. A csúcstalálkozót az orosz légtérsértések és hibrid támadások árnyékolják be, amelyek egyre nagyobb aggodalmat keltenek Európában. A koppenhágai viták középpontjában a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, a drónfal terve és az EU közös védelmi képességeinek erősítése áll. Emmanuel Macron szerint Európa már konfrontációban áll Oroszországgal.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP

Az EU vezetői megkezdték találkozójukat Koppenhágában, ahol közös álláspontot próbálnak kialakítani a közös védelem erősítéséről és Ukrajna támogatásáról. Az informális Európai Tanács ülésére kritikus időszakban kerül sor, mivel az utóbbi hetekben több alkalommal is megsértették orosz katonai eszközök – drónok és vadászgépek – a NATO-tagállamok légterét, például Lengyelország, Románia és Észtország felett. Ez pedig arra késztette az uniós vezetőket és Donald Trumpot, hogy nyilvánosan is támogassák ezek lelövésének ötletét – számolt be róla a Politico.

Az uniós vezetők Koppenhágában tárgyalnak
Fotó: IDA MARIE ODGAARD / Ritzau Scanpix

Ne az európai adófizetők állják a háború költségeit

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a csúcstalálkozóra érkezve 140 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon lefoglalását sürgette Ukrajna támogatására, hangsúlyozva, hogy nemcsak az európai adófizetőknek kell viselniük a háborús terheket, hanem Oroszországnak is ki kell vennie ebből a részét.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerint az Európai Bizottság terve, amely milliárdos nagyságrendű befagyasztott orosz vagyont irányítana át Ukrajnának, figyelembe kell, hogy vegye Belgium aggodalmait. Korábban a Magyar Nemzeten is írtunk róla, hogy Bart de Wever belga miniszterelnök nemet mondott Brüsszel tervére. Luc Frieden luxemburgi kormányfő kijelentette: több kérdés tisztázására van szükség ahhoz, hogy támogassa az orosz vagyon Ukrajnának adását.

A drónok a koppenhágai találkozó egyik központi témája

Kaja Kallas szerint az utóbbi hetek drón- és repülőgép-incidensei világosan mutatják Oroszország részéről az eszkalációt. Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa hibrid fenyegetésekkel néz szembe.

Bárki, aki megsérti a légteret, válaszlépésekre számíthat: ez a jogunk

 — fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Európát próbára teszik.

Gitanas Nauseda litván elnök a tanácskozás előtt arról beszélt, hogy ideje kevesebb javaslatot tenni és a konkrét cselekvésre koncentrálni. 

A dokumentumok nem védenek meg és nem térítik el a drónokat

 — fogalmazott, hozzátéve, hogy az EU nem várhat a következő költségvetési ciklusig a védelem finanszírozásával. Nauseda azt is hangsúlyozta, hogy Európa többet költ orosz olajra és gázra, mint amennyivel Ukrajnát támogatja. 

A Magyar Nemzeten is írtunk róla, hogy a háború kezdete óta az Európai Unió országai jelentős katonai és humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának, egy új elemzés szerint több tagállam több energiahordozót vásárolt Oroszországtól, mint amennyit összesen segélyként küldtek Kijevnek. Ez egyszerre mutat rá Európa és Brüsszel kétarcú politikájára és a kontinens energiafüggetlenségének valódi állapotára. A legnagyobb orosz gázimportőrök között szerepelt több nyugat-európai ország is, mint

Spanyolország (3,3 millió tonna), Belgium (3,8 millió tonna) és Franciaország (6,7 millió tonna). Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Ausztria szintén jelentős mennyiségben vásárolt Oroszországtól az elmúlt években.

Christian Stocker Ausztria szövetségi kancellárja kijelentette, hogy országa kész bekapcsolódni a közös védelmi beszerzésekbe, annak ellenére, hogy Ausztria semleges. Példaként említette a Sky Shield kezdeményezést, amelyet Németország vezet és német, amerikai és izraeli rendszerek közös beszerzésével erősítené Európa lég- és rakétavédelmét. 

Az informális koppenhágai EU-csúcs előtt Evika Silina lett miniszterelnök azt mondta, hogy Európa 12–18 hónap alatt képes lenne kiépíteni egy drónfalat a keleti szárny védelmére. 

Ez a vezetőkön múlik, például azon, hogy ma döntünk-e a beszerzések felgyorsításáról

 – mondta. Miközben Németország lehűtötte az EU drónfal-projektjét, a balti országok kifejezetten szeretnék, ha a kezdeményezés előrelépne. A NATO nemrég indította el az „Eastern Sentry” (Keleti őrszem) nevű műveletet, ami Európa keleti határainak megfigyelésére és védelmére szolgál. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság előállt az úgynevezett „Eastern Flank Watch” tervével – tisztviselők pedig zárt ajtók mögött máris kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, miként tud majd a két elképzelés együtt működni.

Orbán Viktor: Egy hibából is lehet világháború

„Egy hibából is lehet világháború”

Borítókép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: AFP)